A hagyományok a kulturális és társadalmi örökség egyik eleme, amelyet nemzedékről generációra lehet átadni. A hagyományokat egy bizonyos társadalom kultúrájában meglehetősen hosszú ideig megőrzik.
Szüksége lesz
Internetkapcsolatú számítógép.
Használati útmutató
1
A hagyományokat, mint a kultúra életének szükséges feltételeit, az okozza, hogy azok elhanyagolása zavarokat okozhat mind a kultúra, mind a társadalom egészének folyamatos fejlődésében. Ha azonban vakon csak a hagyományokat imádják, akkor a társadalom akutan konzervatívvá válhat.
2
A hagyomány fogalma szorosan kapcsolódik a hagyományos társadalom fogalmához. Az ilyen társadalom fő megkülönböztető tulajdonsága, hogy a központi hely elsősorban a vallási és mitológiai rendszerhez tartozik. Ezek képezik majd a politikai, társadalmi és kulturális folyamatok alapját.
3
Az emberiség történetében a hagyományos társadalom meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. A történészek olyan korszakoknak tulajdonítják, mint az primitivitás, a rabszolgaság és a középkori feudalizmus.
4
A hagyomány mint státusz a kultúrában meghatározza a társadalom helyzetét (vagy státusát). Iránymutatásokat és alapelveket határoz meg. Ezért feltételezhetjük, hogy ebben a helyzetben nem az a személy határozza meg az állapotot, hanem éppen ellenkezőleg, az állapot határozza meg a funkciókat és szerepeket, amelyeket az adott személy végez. Az ember közvetlenül függ a hagyomány által előírt érvektől, például a nemtől és életkorától, a közösséghez való csatlakozástól (család és klán, klán és területi).
5
A hagyomány mint a kultúra eleme hátránya, hogy a hagyomány akadályozhatja a társadalom és a kultúra fejlődését. Ha az ember nem lép túl a hagyományosan kialakult rendszer keretein, akkor a társadalom és a kultúra egyszerűen elpusztulhat. Meggyőző érv az ősi népek eltűnése, akik virágzó és civilizációkban éltek.
6
A hagyomány fogalmának tudományos nézete a múlt század közepéig a Webrom M. által kidolgozott megközelítésből származik. Ez a racionális és a tradicionális kategóriák merev ellentmondásaihoz vezetett. A modernizációs megközelítés keretében a hagyomány negatív jelenség volt, amely akadályozta mind a kultúra, mind a társadalom fejlődését. Halálos jelenségnek tekintették, amely nem képes ellenállni a modern élet formáinak. De a 60-as évek óta. A múlt században a kérdés drámai módon megváltozott. Azt kezdték feltételezni, hogy a hagyomány és az innováció összekapcsolt dolgok. Nem léphet tovább, elfelejtve őseinek történetét, az évszázadok során felhalmozott tapasztalataikat, és nem szabad átvenni bölcsességüket.
