A buddhizmus a legrégebbi világvallás. Ő volt az első, aki átlépte az emberek közötti etnikai, birtokos és vallási megosztást, mivel egy személyként személynek tekintett, és nem tagja egyetlen csoportnak sem. A buddhizmus a spirituális fejlődés útját kínálja, amelynek célja behatolni minden dolog valódi természetébe. Sokan úgy vélik, hogy ez tudományos vagy pszicho-képzés.
Használati útmutató
1
Általánosságban elmondható, hogy a buddhizmus vallásos és filozófiai tanítás, amely szellemi ébredésen alapszik. Ez a tendencia Buddha vagy Gautama Shakyamuni ötletein alapszik, akik két és fél ezer évvel ezelőtt éltek az indiai civilizáció virágkorán. Tehetséges hallgatók segítségével elterjesztette elméletét, amelyet még mindig sok ember gyakorol. A tanár 108 kötetből ("Kangyur") és a hallgatók által írt további 254 kötetből fennmaradt szavak gyűjteménye fennmaradt. Maga a Buddha jellemezte legjobban tanításait: "Azt tanítom, hogy mindenki igyekszik boldoggá válni és megszabadulni a szenvedéstől. Mindent megtanítok az igazságra." A buddhizmus abban különbözik a többi vallástól, hogy tapasztalaton, nem hiten alapszik.
2
A buddhizmus a „négy nemes igazság” fogalmán alapul: szenvedés, a szenvedés eredete és okai, megszűnése és a megszabadulás útja tőlük. Pontosan felfedezve az emberi élet ezen alapelveit, Gautama megvilágosodott. Az első igazság az, hogy minden szenvedést hoz - születést, öregséget, betegséget, a kívánt cél elérésének elmulasztását
Az öröm rövid életű, a boldogság képzeletbeli. Az egész emberi élet kínzás alatt zajlik - szellemi és fizikai.
3
A buddhizmus szerint az emberi szenvedés oka az élet kötődése, a légyszomjúság. A szenvedés leállításához nem kell vágyakozással rendelkeznie, hogy elnyomja szenvedélyeit és érzelmeit. A megszabadulás gyakorlati módját a negyedik igazság kínálja, amely a „nyolcszoros út”: igazságos hit, határozottság, szavak, cselekedetek, életmód, törekvések, gondolatok és szemléltetés. Ezeket a parancsokat követve az ember elérheti a tökéletességet, amelynek teteje a nirvana.
4
A Nirvana egy másik lényre való átmenet, a tudat számára elérhető élet megszűnése és annak kvalitatív változása. A buddhisták indiai nézeteket fogadtak el a szamszaráról, amely minden új teremtményt újjászületési láncon keresztül vonz és szenvedést okoz. A halál nem megszabadulás, mert utána új élet kezdődik. A nirvana azonban megállítja a reinkarnációt, és lehetővé teszi a megvilágosodott számára, hogy kitörjön a szamsara kormányáról.
5
A buddhizmus két fő tanításra oszlik: Mahayana és Hinayana. Az első azt mondja, hogy korlátlan szeretetre van szükség a Földön élő összes lény iránt, amelyre a Bodhisattva fogalma épül. Ez a hajlandóság elhagyni a nirvánát más lények életének megmentése érdekében. A hinayana-hívek csak egyéni üdvösséget keresnek.
