A marxizmus-leninizmus teoretikusai úgy definiálták a burzsoáziát, mint a termelési eszközök tulajdonosának osztályát, amely többletérték elnyerésével jövedelmet keresett. A többletérték a vállalkozó költségei és nyeresége közötti különbség miatt jön létre. A kibővített értelemben a burzsoázia magában foglalhatja az ingatlan összes tulajdonosát, amely profitot hoz számukra.
A polgárság mint osztály Európában a késő középkorban jött létre. A "polgári" szó akkor azt jelentette, hogy "városlakó". A feudális társadalom alatt a burzsoázia lett a társadalmilag legaktívabb réteg, a polgári forradalom hajtóereje. Az első polgári forradalom Hollandiában a 16. században zajlott, majd a forradalmi mozgalom Európán átterjedt. Fő követelménye a törvény előtti összes osztály egyenlősége és a feudális nemesség kiváltságainak korlátozása volt. A nagy francia forradalom híres jelmondatát "Szabadság. Egyenlőség. Testvériség" a burzsoázia képviselői terjesztették elő. Oroszországban az első polgári forradalomra 1917 februárjában került sor. Ennek eredménye egy parlamenti köztársaság létrehozása, a címek és birtokok eltörlése, a polgárok törvény előtti egyenlősége és a nemzeti külvárosok függetlensége. Később az összes demokratikus hódítást megsemmisítették a szocialista forradalom győzelme után. A feudális rendszer összeomlása után eltűnt a társadalmi ellentmondás, mivel jogi és politikai szempontból az európai polgárok egyenlővé váltak a törvény előtt. A gazdasági antagonizmust azonban a burzsoázia és a társadalom szegény része közötti ingatlan-egyenlőtlenség okozta. Egy új elnyomott osztályt - a proletariátust - az osztályharc élvonalába helyezik, és az ingatlan méretétől függően a burzsoázt nagy, közepes és kicsire osztják. A nagy polgártársághoz felső szintű vezetők tartoznak. A kicsi burzsoázia néha magában foglalja a kézműveseket és a boltosokat is, akik a termelési eszközök tulajdonosai, de nem alkalmaznak bérelt munkaerőt. Így a kicsi burzsoázia meglehetősen szokásos koncepció. Azokban az országokban, ahol szocialista forradalmak zajlottak, a burzsoázia osztályát - a kisvállalkozók kivételével - megszüntették. Az utóbbi időben a volt szocialista országokban, a kapitalizmus helyreállításával összefüggésben, újra megjelenik a nagy és a középső burzsoázia.
