A bürokrácia olyan emberek, akik szakmailag foglalkoznak vezetési kérdésekkel és végrehajtják a legmagasabb hatóságok döntéseit. Tevékenységükben egyértelmű szabályokat és eljárásokat követnek. Ezt a kifejezést más néven hívják.
formalizmuson és adminisztratív bürokrácián alapuló irányítási rendszer.
A "bürokrácia" fogalma először 1745-ben jelent meg. A francia közgazdász, Vincent de Gourne felhívta azokat a tisztviselőket, akik az uralkodótól vagy az emberektől valódi hatalmat vitték át. Max Weber német szociológus éppen ellenkezőleg, látta a bürokráciában a szükséges irányítási rendszert. Megértette a szerkezetek ésszerű munkáját, ahol minden elem a leghatékonyabban működik.
A bürokratikus struktúrák még a legrégibb államokban is léteztek. A szakmai vezetés megkülönböztette az ókori Egyiptomot és a Római Birodalmat. A császári Kínában különféle rangú tisztviselők bonyolult hierarchiája volt, akik hatalmas hatalommal bírtak az alanyok felett. Oroszországban a XVI. Században szakosodott kormányzati szervek alakultak ki, az úgynevezett "parancsok". I. Péter reformjai új lendületet adtak a bürokrácia fejlesztésének. Az örökletes fiúkat helyettesítette hivatásos tisztviselőkkel. Megjelent a Szenátus, a legmagasabb bürokratikus testület.
A burzsoá forradalom korszakában többször próbálták megsemmisíteni a bürokráciát, de professzionalizálás nélkül nem tudtak létrehozni egy irányítási rendszert. Ezért a bürokratikus struktúrákat továbbra is nem csak megőrzik, hanem megerősítik is az irányítási folyamatok összetettsége miatt.
A bürokrácia összetett társadalmi jelenség, és szerepe a demokratikus rendszerben nem egyértelmű. Ezt a szót általában negatív értelemben használják. És a legtöbb esetben ez igaz. A bürokráciát a hatékonyság, az inkompetencia, a bürokrácia, a manipuláció, a saját jólétük iránti aggodalom jellemzi. Másrészt mindenki tisztában van hatalmával, mint a hatóságok döntéseit végrehajtó struktúrával. Sokan a bürokráciát fenyegeti a demokratikus politikai struktúrát. Ez hajlamos egy privilegizált réteggé alakulni, messze a lakosság nagy részének érdekeitől. Ez leginkább egy totalitárius rendszerben nyilvánul meg.
Ugyanakkor a racionális bürokrácia a civilizáció egyik legfontosabb társadalmi találmánya. Egy fejlett irányítási rendszer nélkül egyetlen modern állam sem képes megtenni. E nélkül a társadalmi élet egyszerűen leáll. Független és erős bürokráciára van szükség a politikai korrupció megelőzéséhez, sok demokratikus eljárás megőrzéséhez. A menedzsment kapcsolatok rendszerében a bürokrácia helye meghatározható közbensőként a lakosság és a politikai elit között. Tevékenységében összekapcsolja ezt a két réteget, és hozzájárul az iránymutatások végrehajtásához. Ez a szükséges szerepe a társadalomban és az államban.
