A demográfia olyan tudomány, amely a világ népességét méri és azonosítja annak változása tendenciáit. Az adatok könnyebb megértése érdekében megjelenítésüket használják: összeállítják a népességváltozás grafikonját. Egy ilyen gráfot hívnak a demográfiai görbének.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/94/chto-takoe-demograficheskaya-krivaya.jpg)
Használati útmutató
1
A demográfiai görbe két összetevő összeadásával jön létre: a népesség növekedése és csökkenése. A növekedésnek pozitív jele van, és a csökkenése negatív. A görbe a különböző törvények szerint változhat. Ha a népesség folyamatosan csökken, akkor lefelé halad, akkor csökkenőnek nevezzük. És ha a népesség növekszik, akkor a vonal felmegy - ez egy felfelé mutató görbe.
2
A népesség növekedési üteme korszerűen jelentősen eltér. Általában az emberiség általános jólétével jár, amely a technológiától függ. Több száz és ezer évig a tudomány lassan és fokozatosan haladt tovább, azon túl a bolygó lakossága megnőtt. Az életszínvonal robbanásszerű ugrása a 20. század elején történt, akkor a lakosság szintje nagyon erőteljesen felment. Aztán két világháború következett, amelyek nemcsak hatalmas számú emberi életet követelték el, hanem megállították a fejlett országok népességének növekedését is.
3
Jelenleg a magas életszínvonalú országokban a természetes népességnövekedés nem furcsa. Sőt, ha összehasonlítjuk a halandósági rátával, akkor kiderül, hogy a demográfiai görbe lefelé mutat, vagyis a népesség természetesen csökken. Más országokból érkező bevándorlók segítségével ez fenntartható a megfelelő szinten, de a népességnövelés ezen módszerének számos hátránya van, így ellenőrzés alatt tartják, és nem használják túl aktívan.
4
Általánosan elfogadott tény, hogy a népesség növekedése közvetlenül kapcsolódik a lakosok gazdasági jólétéhez. Ez részben igaz, de csak bizonyos mértékig. Egy ponton kiderül, hogy a gazdasági jólét már nem növeli a termékenységet. Jelenleg a demográfiai tudósok úgy vélik, hogy a termékenység nagyban függ az emberek életmódjától és a társadalom nagy részét alkotó családok típusától.
5
Például egy hagyományos család jellemző a mezőgazdasággal foglalkozó emberekre. Több generáció ember él egy nagy házban, a pároknak sok gyermeke van. A hagyományos család azért előnyös, mert munkakézi keze szükséges a mezőgazdaság támogatásához, így nagyszámú gyermek születése létfontosságúvá válik az emberek jólétéhez.
6
Ugyanakkor a modern ipari társadalomban az ember jövedelme nem függ attól, hogy hány gyermeke van. Sokkal inkább attól függ, hogy milyen oktatást sikerült megszereznie, és milyen készségekkel rendelkezik. A gyermekek nevelése komoly pénzügyi beruházásokat igényel, mivel nekik is megfelelő oktatást kell kapniuk a tisztességes jövő biztosítása érdekében. Ez az egyik oka annak, hogy a termékenység csökken a gazdaságilag fejlett országokban.
7
Oroszországban a probléma abban is rejlik, hogy a halandósági ráta meglehetősen furcsa okok miatt nagyon magas. A halálozás egyik oka az alkohol használata. Ez nemcsak a túlzott alkoholfogyasztás miatti egészségügyi problémákat foglalja magában, hanem mindenféle háztartási zavarokat és baleseteket is, amelyek a kábítószer-fogyasztóknál fordultak elő.
8
Az elhúzódó demográfiai válságok jellemzője, hogy inerciális jellegűek. Ha a születési arány nem növekszik hosszú ideig, akkor az ország lakosságának egésze öregszik, és a fogamzóképes korú nők száma jóval kevesebb, mint amennyi a normális szaporodási szint biztosításához szükséges. A helyzet stabilizálása érdekében szükséges, hogy egy nőnkénti gyermekek száma átlagosan meglehetősen erősen növekedjen.