A lakosság felmérései a modern élet olyan ismerős részévé váltak, hogy szinte minden szociológiai tanulmány csökkenti őket. A valóságban a szociológiai felmérés, noha a legnépszerűbb, egyáltalán nem az egyetlen módszer az elsődleges szociológiai információk megszerzésére. Ugyanakkor nem minden felmérés tekinthető esettanulmánynak. Ehhez számos feltételnek és műszaki eljárásnak kell megfelelnie.
A közvélemény-kutatásokat gyakran nevezik közvélemény-kutatásoknak, mert fő feladatuk az, hogy megtudják, mit gondolnak az emberek erről vagy erről a jelenségről. A közvélemény-kutatások technológiájától függően közvetlen és közvetett részekre oszlanak. A közvetlen interjúra példa az interjú, amikor közvetlen interjú zajlik az interjúkészítő és az interjúalany között. Ugyanakkor egyáltalán nem számít, hogy ez a párbeszéd személyesen vagy telefonon zajlik-e. Fontos a két ember kapcsolattartása, amelynek során továbbítják az információkat.
A közvetett felmérés egy típusa magában foglalja a megkérdezést, amely szintén rendkívül általános módszer a szociológiai adatok gyűjtésére. A válaszadók kérdőíveit személyesen lehet átadni, levélben elküldeni, magazinokban közzétenni vagy interaktív űrlapok formájában kínálni az internetes oldalakon. A válaszadó önállóan kitölti a kérdőívet és visszaküldi a kutatóknak. Ezenkívül a kérdőív számos kérdést tartalmaz, előre megadott lehetséges válaszokkal. Általában ezek a hagyományos igen, nem, és nehéz megválaszolni.
Komolyabb tanulmányokban a lehetséges válaszok felsorolása sokkal szélesebb lehet. Az ilyen típusú választ a szociológiában „zártnak” hívják, mivel nem teszik lehetővé a válaszadó improvizációját. Bizonyos esetekben a zárt válaszok listáját egy üres sor egészíti ki a válaszadó magán véleménye alapján, ha az jelentősen eltér a javasolt lehetőségektől. Az ilyen típusú választ "nyitott" -nak hívják.
Bármely szociológiai felmérés magában foglal egy kutatási program előzetes kidolgozását, amely meghatározza a tanulmány céljait és céljait, leírja az alkalmazott módszereket és megfogalmaz egy előzetes munkahipotézist, amelyet a felmérés adatainak meg kell erősíteniük vagy megcáfolni. Ilyen elméleti rész nélkül egyetlen felmérés sem tekinthető valóban objektív szociológiai tanulmánynak, mivel a tudományosan kidolgozott program és a gondosan kiszámított minta elkerüli a hibákat az elsődleges információk gyűjtésében és feldolgozásában.
