A "régi" és az "új világ" kifejezések eredetének több változata létezik. Egyikük szerint Amerigo Vespucci 1503-ban mutatta be őket, a másik szerint - Christopher Columbus 1492-ben felhasználta őket ismert és új nyitott területek szétválasztására. Az Régi és az Új Világ kifejezéseket több évszázadok óta használják, amíg teljes mértékben kihagyták a divatot, és nem veszítették jelentőségüket az új szigetek és kontinensek felfedezésével összefüggésben.
Régi és új világ: földrajz
Az európaiak hagyományosan két kontinens - az Eurázsia és Afrika, azaz a régi világ fogalmára utaltak - azaz csak azok a területek, amelyek ismertek voltak a két Amerika felfedezése előtt, és az Új Világ felé - Észak- és Dél-Amerika. Ezek a megnevezések gyorsan divatossá váltak és széles körben elterjedtek. A kifejezések hamarosan nagyon elegendõekké váltak, nemcsak az ismert és ismeretlen világ földrajzi fogalmaira vonatkoztak. Az Óvilágot valami általánosan ismert, hagyományos vagy konzervatív nevû Újvilágra hívták - alapvetõen új, kevéssé tanulmányozott, forradalmi.
A biológiában a növény- és állatvilágot szintén földrajzilag elosztják a régi és az új világ ajándékainak. A fogalom hagyományos értelmezésével ellentétben az Új Világ biológiai értelemben magában foglalja Ausztrália növényeit és állatainkat is.
Később Ausztráliát, Új-Zélandot, Tasmániát és számos szigetet fedeztek fel a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az indiai óceánokban. Nem tartoztak az Új Világba, és a Déli Föld tágra utalták őket. Ugyanakkor megjelent az Ismeretlen déli föld kifejezés - egy elméleti kontinens a déli póluson. A jeges kontinenst csak 1820-ban fedezték fel, és szintén nem vált az Új Világ részévé. Így a régi és az új világ kifejezések nem annyira a földrajzi fogalmakra utalnak, mint az amerikai kontinensek felfedezésének és fejlődésének „előtti és utáni” történelmi és időbeli határára.
