Isabekov Dulat a kazah irodalom élő klasszikusa, híres drámaíró. Kazahsztán kultuszírója a „hatvanas évek”, a kazah irodalom képviselője, amely manapság külföldön igényes. Jól érti az orosz nyelvet, ám ez az író nem oroszul beszél, hanem teljesen belemerül anyanyelve, a kazah nyelvbe. Regényeit és meséit nemcsak Moszkvában és a volt szovjet köztársaságokban tették közzé, hanem német, bolgár, magyar, cseh nyelvre is lefordították.
Isulatbekov Dulat nagyon átfogó író, nagyon jól ismeri azokat a dolgokat, amelyekről ír, ismeri a részleteket. Ez egy szabadalmaztatott író. Világosan, szigorúan, a keleti díszítés túlterheltsége nélkül ír. Ha emlékeztetünk kiemelkedő orosz íróinkra, akkor nyelv, szigor és alaposság szempontjából Dulat Isabekov próza a Valentin Rasputinhoz közel áll. Isabákov Dulat úgy vélte, hogy az újságírás és az irodalom nemcsak különbözik egymástól, hanem ellenségesek is egymás műfajai számára. Az újságírás elsősorban a politikát, míg az irodalom személyt, egyént szolgál. De amikor leül az asztalához, mindent eldob, beleértve az izgalmat, a haragot, a világi agresszió dühét, és az íróasztala mögött hagyja.
Isulatbekov Dulat életrajza
Isabkovkov Dulat 1942 december 20-án született a Chimkent régió Sairam körzetében. Aldabergenov apja, Isabek meghalt a Nagy Honvédő Háborúban Sztálingrád közelében, Aldabergenov anyja, Kumuskul pedig korán meghalt.
1966-ban Dulat Isabekov végzett a Kazah Állami Egyetem Filológiai Karán S. M. Kirov. A SZKP tagja. A diploma megszerzése után két évig a kazah rádió irodalmi és drámai műsorszórásának főszerkesztőjeként, az azt követő években a Zhuldyz magazin esszé és újságírási osztály vezetőjeként, valamint a Zhalyn kiadó vezető szerkesztőjeként dolgozott. 1980-1988 - Dulat Isabekov, a kazahsztáni Kulturális Minisztérium repertoárjának és szerkesztőségének főszerkesztője. 1990–1992-ben - a Kazah Televízió főigazgatója; 1992-1996-ban - a Zhazushi Kiadó igazgatója. 1998 óta a Kazah Kulturális és Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója.
Író munkája
Isabekov munkája a 60-as évek közepén kezdődik, de prózaíróként és drámaíróként teljes erővel a 70-80-as években mutatta be, és elnyerte az unió és a külföldi hírnevet. Az első "Zholda" sztorit 1963-ban tették közzé. Ezután a "Shoyynkulat" sztorit 1964-ben közzétették a fiatal írók általános gyűjteményében, a "Tangy Shyk" -ben, és néhány évvel később bekerült a kazahsztáni írók által készített rövid történetek gyűjteményébe "Nem akarok búcsút mondani", amelyet megjelent Orosz nyelv (1970). D. Isabekov novellák és novellák gyűjteménye, amelyeket korábban köztársasági folyóiratokban publikáltak: Becket (1966), Nyugtalan napok (1970), Atya ház (1973), Élet (1975) és képeskönyvek. gyerekeknek "Keserű méz" (1969).
A forgatókönyv szerint a Kazakhfilm stúdió rendezte a "Tartsd meg a csillagot" (1975) játékfilmet. A köztársasági színházakban D. Isabekov „A rektor elősegítésének napjai” és az „Idősebb nővér” című darabjai szerepelnek. Az „Idős nővér” című játék elnyerte az első díjat az 1977-es köztársasági versenyen a legjobb drámai műért.
A színdarabnak nincs prototípusa, de maga a téma, az ötlet természetesen közvetlenül kapcsolódik az író életéhez. Amikor az anya meghalt, három fiú maradt a családban; a két idősebb nővére házas volt, az idősebb testvére csak a tizedik osztályban volt. Az idősebb nővérek tizenhét éves korában kényszerítették őt feleségül venni, hogy az összes fiatalabb testvér ne szórjon szét az egész világot. És amikor a két nővér elhagyta egy fiatal (akár tizenhét) lányát is, az író egy beszélgetés tanúja volt, amelynek során esküt tettek tőle: "Te vagy a két fiú anyja. Emlékezz erre!". Aztán egy nap megérkezett az idősebb nővére férje: "Figyelj, szétszórták a gyerekeidet. És itt vagytok. Teljesen éhesek vagyunk, minden a sárban, mindenkit eszünk
.Mikor jössz haza ?! "És az öccse azt mondta neki:" Ne beszélj! Hagyja el, és bánjon vele gyermekeinkkel. Számomra a testvérek drágábbak, mint a saját gyermekeim! ". Ki fogja ezt mondani? Honnan származik? Milyen szíve van? Amikor az író emlékszik, hogy beszélt, milyen intonációval, könnyei áramlottak. Így megjelent az idősebb nővére című játék.
1979-ben a "Várakozás a holnapra", 1982-ben az "Örökösök" és 1986-ban a "Kis Aul" történet.
Isabekov művei alapján forgatókönyveket írtak és játékfilmeket készítettek (Emerald, 1975, dir. Sh. Beisembaev), Wormwood-Grass (1986, dir. A. Ashimov), Life (1996, dir. U. Koldauova)).
1986-ban a "Zavart" történet.
2014-ben Londonban jelent meg a Transit Passenger című könyve. Ugyanebben a helyen, Nagy-Britannia fővárosában, színjátékát a Transit Passenger című színpadon rendezték.
Ugyanebben az évben egy másik londoni produkció, a "What Swans Sing About" című produkciója színpadra került.
2017-re kiadták novellája és a "Hattyú dal" angol nyelvű darabjának két gyűjteményét.
Díjak és kitüntetések
- 1992 - a Kazahsztáni Független Köztársaság állami díjának a kitüntetése.
- 2002 - Kurmet rendjének ítélték oda.
- 2006 - A PEN nemzetközi klub díjazása.
- 2006 - A független Platinum Tarlan díj díja.
- 2006 - elnyerte a Leo Tolstoi érmet (Oroszország).
- "A Dél-Kazahsztán régió tiszteletbeli polgára"
