A jobbágyítás eltörlése az egyik legfontosabb esemény Oroszország történetében. Ennek következményei eltérőek voltak a társadalom társadalmi rétegeiben. A parasztok élete 1861 után radikálisan megváltozott.
Használati útmutató
1
Személyes szabadság
A parasztok 1861 utáni élete másképp változott. Már nem tekintették jobbágynak. „Ideiglenes felelősség” státusuk csak a különleges vámok megfizetésétől függött. A paraszt állampolgári szabadságjogokat kapott.
2
tulajdon
Ha korábban a parasztok tulajdonát a földesurak birtokolták, akkor a korábbi jobbágyok személyesnek elismerték. Ez vonatkozik otthonokra és bármilyen ingóságra.
3
önkormányzat
A parasztok megkapják a kormányzási jogot a falvakban. Az elsődleges egység a vidéki társadalom volt, a volost pedig a legmagasabb volt. Az összes álláshely választható volt.
4
Telkek
A jobbágykodás eltörlése után a parasztok még mindig nem voltak saját földjük. A földtulajdonoshoz tartozott. De földterületet adott ki a paraszt felhasználására. "Háztulajdonosnak" hívták. Ezenkívül egy terepi elosztás jelent meg az egész közösség igényeinek megfelelően.
5
Kihelyezési méretek
Az új reform szerint az állam megállapította a földterület maximális és minimális méretét. Az optimális parcellák megteremtése érdekében megjelent a "vágások" és "vágások" rendszere, amely csökkentette vagy növelte a földet. Az allokáció átlagos mérete 3, 3 tized volt, ami minimalizálást jelentett a reform előtti időszakhoz képest.
Ezen túlmenően gyakorlatot folytattak a parasztok áttelepítésére a termőföldön.
6
kihágás
49 évig lehetetlen volt megtagadni a földterületet. Használatáért a parasztnak kötelezettségeket kellett viselnie: corvee, ami bányászat rendszerét jelentette, és pénzbeli értelemben kilép.
A földtulajdonos maga készítette a chartát, amely meghatározta a kiosztás és a feladatok méretét. Ezt a dokumentumot a világ közvetítői hitelesítették.
7
Az adósság megszűnése
Az 1861. évi reform után a parasztoknak számos lehetőségük volt a kötelességektől való megszabadulásra.
Először is lehetséges volt a beváltás. Ez volt a leghosszabb kiút a helyzetből. A váltságdíj után a paraszt lett a jogos tulajdonos.
Másodszor, el lehetett utasítani a felosztást. Aztán a földtulajdonos adományozott ennek egynegyedét.
Harmadszor, a vidéki társadalom megvásárolhatott egy közös tételt, megmentve a parasztokat a katonaságtól.
Figyelem!
A reform általában katonai jellegű volt, mivel a parasztok csak papíron váltak szabadon. Továbbra is a földesuraktól függtek, akiket az állam nemcsak garantált a fizetésért, hanem megengedte magának, hogy szabályozza annak méretét.
Ennek ellenére a parasztreform az államrendszer megváltozásának kezdete volt. Az összes veszély és ellentmondás ellenére II. Sándor elhatározta ezt a fontos lépést.
