Kutatási tervezésre van szükség a szervezeti jellemzők meghatározásához, a szükséges források kiszámításához, az erőforrások elosztásához és az ellenőrzési módszerek kialakításához. Maga a terv nem más, mint egy olyan tevékenység sorozat, amely megoldja a kutatók számára kitűzött célt. Ugyanakkor nem minden problémát old meg az egyes szakaszok egymást követő végrehajtása. Ezért a kutatási tervnek tartalmaznia kell a problémák megoldására szolgáló módszereket is.
Használati útmutató
1
A tanulmány megtervezése a forrásadatok gyűjtésének módszertanának megválasztásával kezdődik. A módszertan megválasztása attól függ, hogy milyen kutatást terveznek végrehajtani. Ha ez szociológiai vagy pszichológiai tanulmány, akkor az információt egy felmérési módszerrel nyerik. Ugyanakkor a kutatástervezés elsősorban az interjú módszerét, valamint a kérdőívek és kérdőívek összeállítását foglalja magában.
Az alap- és alkalmazott tudományok területén a kutatást általában bevált minták szerint végzik, amelyek megtalálhatók a kutatóintézetek iránymutatásaiban. Az ezeken a területeken elvégzett bármilyen kutatás nagymértékben függ a felhasznált céloktól és felszerelésektől, valamint az egyes tudományok sajátos módszertanától.
2
Az adatgyűjtés módszerének megválasztása után kérdéseket dolgoznak ki a kérdőívekhez. Ez nem érinti a tudományos kutatás tervezését, ahol a nem társadalmi folyamatokat vizsgálják, és a humán tudományok területén a legtöbb kísérlet ilyen módon történik. Az ilyen tanulmány kérdéseinek összeállítási algoritmusa így néz ki:
1. A felmérés céljainak meghatározása.
2. Kérdések kidolgozása, amelyek válaszai elemzés tárgyá válhatnak.
3. A kiválasztott témák nyomon követése, értékelése, tesztelés a reprezentatív fókuszcsoportokon és a vizsgálat vevőjével történő koordináció.
Ezután a kiválasztott kérdéseket beírják a kérdőívbe, és a kérdőív általában három részből áll:
1. Bevezetés - a figyelem felkeltésével és megtartásával kapcsolatos kérdések, érdeklődés felkeltése a felmérésben szereplő válaszadók körében.
2. A szükséges rész - a felmérés dátuma, ideje, a válaszadóval kapcsolatos információk.
3. A fő rész, amelynek tervezésénél figyelembe kell venni a kérdések számát, sorrendjét. Ezenkívül rendelkezésre kell bocsátani az ellenőrzési kérdéseket.
3
A kutatási terv helyes elkészítésének kérdésére a válasz megfogalmazásából kell kiindulni, hogy ennek fő célja a szervezők által kitűzött feladatok megoldása. Ezt még tervezéskor is látni kell, nevezetesen az adatok elemzésének szakaszában.
A felmérési adatok nyers és feldolgozatlanok, tehát elemzésre van szükség. E tekintetben mátrix formában kell bemutatni - külön táblázatokba kell beírni, feltüntetve a válaszok típusát és mindegyikük gyakoriságát. Ezután statisztikai elemzést végeznek - meghatározzák az átlagértékeket, a korrelációs és regressziós arányokat, és megfigyelik a kialakuló tendenciákat. Az adatelemzési tevékenységek szervezését teljes mértékben meg kell határozni a tervben.
4
A tanulmány tervezésének és megszervezésének utolsó lépése a következtetések és ajánlások megfogalmazása. A tervezési szakaszban meg kell határozni, hogy az eredmények milyen formában kerülnek bemutatásra. A következtetéseket csak a tanulmány eredményei alapján fogalmazzák meg, és az ajánlások elkészítéséhez felhasználhatók a tanulmány keretein kívül eső ismeretek.
