A filozófia kialakulása a természettel, a társadalommal és a gondolkodással kapcsolatos ismeretek felhalmozódásával és általánosításával jár. A tudomány fejlődésének évszázados története sok kiemelkedő gondolkodót adott a világnak. Nem mindegyik teremtett harmonikus és átfogó elméleteket, ám mindegyik filozófus észrevehető nyomot hagyott a tudomány történetében.
Használati útmutató
1
Az antikvitás egyik első filozófusa Arisztotelész volt. Érdeklődési körébe tartozott a fizika, a logika, a politika, a pszichológia és a logika. A filozófia területén ez a tudós átfogó doktrínát próbált létrehozni a világ alapelveiről, amelyekhez az anyagot, annak formáját, okozati mechanizmusait és az élet célját tulajdonította. Sok filozófiai alapelvet és fogalmat, amelyeket Arisztotelész fedezett fel és vezetett be a tudományba, későbbi követői használta.
2
Az ókori görög filozófus, Platón alapította saját filozófiai iskoláját. Az emberi bölcsesség tudományának idealista trendjének tipikus képviselőjeként keresi a módját az emberi élet kísérő gonosz és szenvedés kiküszöbölésére. Platón arra buzdította az uralkodókat, hogy tanulmányozzák a filozófiát, mivel csak a tudomány felhalmozódott bölcsessége teszi lehetővé az emberek sorsának helyes ellenőrzését és az állam uralmát.
3
Heraclitus filozófiai nézete megalapozta azt az elképzelést, hogy a világ állandó mozgásban van. Ez a görög filozófus azt állítja, hogy lehetetlen ugyanabba a folyóba kétszer belépni. A filozófus a fejlõdés alapját a tüzes részecskék harmonikus mozgásának tekintette.
4
Az összes modern filozófia alapítója, a tudománytörténészek Rene Descartes franciát tartják számon. Gondosan tanulmányozta a természettudományokat, analitikus geometriát készített, és felfedezte az ő nevét. Descartes a filozófiai dualizmus követõje volt, meghatározva azt az emberi elme hatalmának a testi membrán felett. Az emberiség erejét, a filozófus szerint, csak az elme végtelen ereje adja. Descartes azt gondolta, hogy a létezés alapja.
5
A szabadság gondolatának filozófiai alapját John Locke angol gondolkodó adta. Jogosan tekintik a liberalizmus és a humanizmus alapelveinek, amelyek a modern nyugati társadalom alapját képezik. Ez a filozófus úgy gondolta, hogy minden ember természetéből adódóan egyenlő jogokkal rendelkezik a törvény előtt. A modern episztemológia és a társadalmi filozófia alakításuk Locke-nek köszönhető.
6
A modern tudományban alkalmazott tudományos módszer alapjait Francis Bacon angol filozófus fektette le. Politikai karrierjét elhagyva a tudós teljesen belemerült a természeti jelenségek vizsgálatába, amelyet megpróbált általánosítani a filozófiai ismeretek szempontjából. Bacon meg volt győződve arról, hogy a filozófiát el kell választani a teológiai fogalmaktól.
7
A német filozófus, Immanuel Kant híres lett a "A tiszta ok kritikája" című munkájáról. Ez az egyik legjelentősebb filozófiai mű, amelyben a megismerés eszméi fejlődtek ki. A filozófus megkísérelte egyesíteni a személy körülvevő valóság ismeretének racionális és empirikus módszereit. Kant nézetei képezték a klasszikus német filozófia alapját.
8
A klasszikus filozófia csúcsa Georg Wilhelm Friedrich Hegel tanulmánya volt. Kreatív módon fejlesztette elődeinek a fejlődő világgal kapcsolatos gondolatait, és megalapította saját dialektikai módszerét. Hegel szerint a valóság minden jelensége természetesen áthalad a mag kialakulásának, kialakulásának és kihalásának szakaszaiban. A hegeliai dialektika harmonikus és logikailag hibátlan, idealizmuson alapuló rendszere később a dialektikus materializmus alapjává vált.
