Arabul az "iszlám" szó jelentést, engedelmességet és engedelmességet jelent. Meglévő vallásként az iszlám engedelmességet és teljes engedelmességet igényel Allah iránt. Más jelentésben az „iszlám” békévé fordul, ami azt jelenti, hogy a lelki békét csak Allah iránti engedelmesség útján érheti el.
Öt fő oszlop az iszlám
Az iszlámban öt fő feladat van, amelyeket e hit követői írtak elő:
- Nincs Isten, Allah kivételével, és Mohamed próféta a hírnöke (shahada);
- napi ötszörös ima (saláta);
- böjt a Ramadán hónapjában (szaunák);
- alapanyag szegények számára (naplemente);
- zarándoklat Mekkába (életében legalább egyszer), legalább egyszer az életben.
Az iszlám tantételének forrásai
A muszlimok között a vallás fő forrása a Korán. A muzulmánok úgy értelmezik, mint a nem létrehozott és örökkévaló "Isten szavát", az a kijelentés, amelyet Allah Mohamed prófétanak, Gabriel angyalának keresztül diktált. Ahogy a keresztény Isten megtestesült az ortodoxok számára Jézus Krisztusban, Allah feltárta magát a Korán könyvében. A muszlimok körében a hitvallás második, kevésbé jelentős forrása a szunna, vagy a szent hagyomány, amely példákat ír Mohamed próféta életére. A szunnák képesek a muszlim közösségben felmerülő jogi, vallási és társadalmi-politikai problémák megoldására.
Az iszlám vallásának legfontosabb alapelvei
Az iszlám mint vallás legfontosabb alapelve a legszigorúbb monoteizmus, amely csak feltétel nélküli és abszolút. A Koránban Allah egyszerre jelenik meg a Mindenható, Mindenható, Szörnyűként, és ugyanakkor együttérző, irgalmas és megbocsátó Istenként.
Az iszlám kibővített értelemben az egész világot jelenti, amelyen belül a szentírás minden törvényét felállították és működnek. A muszlimoknak az al-iszlám vagy az iszlám tartózkodási helyének ajándéka, valamint az ellenkező fogalma, az al-hárma ajándéka, vagy a háború területe, amelyet spirituális vagy katonai dzsiháddal kell átalakítani az iszlám lakhelyévé.
