A reneszánst felváltó barokk stílus Olaszországban jelent meg a tizenhatodik század végén - a tizenhetedik század elején. Ebben az időben az ország elvesztette politikai és gazdasági hatalmát. Területének egy részét elfoglalták a külföldi hódítók - a spanyolok és a franciák. Olaszország továbbra is Európa kulturális központja volt. Az olasz nemesség és az egyházi vezetők megpróbálták megőrizni a gazdagság és a hatalom illúzióját. Ehhez a művészethez kellett fordulniuk. Így létrejött a barokk stílus.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko.jpg)
Használati útmutató
1
A "barokk" elnevezés a portugál gyöngyhalászok žargonából származik, és szó szerint szabálytalan alakú gyöngyöt jelent - egy gyöngyötvét. Az olaszul a "barokk" fordítása "bizarr", "furcsa", "művészi", "hajlamos a túlzásra". A barokk művészetet megkülönbözteti a pompa, a képek magasztossága; ő jellemzi a dinamizmus és a vágy, hogy összekapcsolják a valóság és az illúzió.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko_1.jpg)
2
Valóban egyedi a barokk korszak építészeti szerkezeteinek megjelenése. Ezeket a buja dekoratív díszek sokasága különbözteti meg, hangsúlyozta a színházi megjelenést, az összetett ívelt formák prevalenciáját. Az egyik legérdekesebb és legszokatlanabb barokk épület a Francesco Borromini által tervezett San Carlo alle Cuatro Fontane római templom. Egy kis és rendkívül kényelmetlen helyet, a két utca kereszteződésénél, fenntartottak neki. Nyilvánvalóan ezért lett Borromini a templom meglehetősen kicsi. A sarkokban 4 szobrászati csoport található, szökőkutakkal, amelyeknek köszönhetően a templom megkapta a nevét. Az ovális alakú épületet egy kupola blokkolja. Homlokzata két rétegre oszlik. A felső réteg fala hullámos: elhajlik vagy előre áll, mintha szemünk előtt megváltozna.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko_2.jpg)
3
Az elismert barokk zsenit Lorenzo Bernini szobrásznak és építésznek tekintik. Munkáját megkülönbözteti a barokkra annyira jellemző dinamika, hogy a mester nem a karakterek állapotát mutatja, hanem egy rövid cselekvési pillanatot. Ezek Bernini remekművei, David, Apollo és Daphne, a Proserpine elrablása.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko_3.jpg)
4
A barokk festészet fő kritériuma a szépség, a formák szándékos pompájában és kibővítésében kifejezve. A barokk festészet másik fontos jellemzője a mozgás átadása. Mint a szobrászatban is, a műveletet, a folyamatot és nem a végeredményt mutatja. Furcsa módon a barokk korszak legnagyobb festőmestere nem az olasz, hanem a flamand művész volt - Peter Powell Rubens. A tipikus barokk alkotások között szerepel Rubens alkotásai, például az önarckép Isabella Brant-tal, más néven a Honeysuckle Arbor, és az oltárfestmény a Kereszt felmagasztalásáról. Az oltárfestés során a barokk hagyományt követve a mûvész nem a már megtört feszületet mutatta meg, hanem a nézetet a kivégzés tanújává tette.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko_4.jpg)
5
Az olasz nyelven, elsősorban a velencei, a barokk korszak festményein a városi táj műfaja nagyon népszerű volt. A szerzők közül a legszembetűnőbb a Canaletto volt, amely a született Velence csodálatos kilátásait ragadta meg.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/32/kakovi-osobennosti-stilya-barokko_5.jpg)