Karl Ludwig biztonságosan nevezhető az orvostudomány jelentős figurájának. A német tudósok beszámolója szerint sok kutatás és felfedezés található az állatok és az emberek vizelésének, vérkeringésének és szív- és érrendszerének élettanában.
Életrajz: korai évek
Carl Friedrich Wilhelm Ludwig 1816. december 29-én született Witzenhausen kisvárosában, Németország központjában. Gyermekkorától kezdte érdeklődését a természettudomány iránt. A középiskola sikeres elvégzése után Marburg városában folytatta tanulmányait, ahol az orvosi kar hallgatója lett. Két évvel később Karl átkerült az Erlangen Egyetemre. Két évvel később visszatért Marburgba, és hamarosan orvosorvos lett.
A diploma megszerzése után Karl Ludwig folytatta kutatását az alma mater falán. Az egyetemen az oroszlánrészét töltötte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy második otthona lett. A következő tíz évben Karl szó szerint aludt és aludt a falán.
1841-ben a Marburgi Egyetemen működő Anatómiai Intézet második kutatójává vált. Feladatai között szerepelt az anatómia professzor boncolással történő segítése. Erre a helyre Franz Fick ajánlása alapján jutott el, aki addigra már híres német anatómus volt. Hamarosan Fick átvette a Marburgi Egyetem kormányát és Karl Ludwigot tette az első kutatónak. Ez lehetővé tette a fiatal tudós számára, hogy önállóan rangsorolja kutatási tevékenységeit. Az anatómia mellett Karl Ludwig kutatásokat kezdett a fiziológia területén. Több felfedezést is tudott tenni ebbe az irányba. Tehát 1842-ben egy tudós disszertációt írt és megvédett a vizelést befolyásoló fizikai erõkrõl.
Ugyanebben az évben fiziológia adjunktusként is jóváhagyták. Karl Ludwig négy évbe telt, míg az összehasonlító anatómia rendkívüli professzora lett.
1847-ben a berlini egyetemen tanított. 1849-ben Karl Ludwig Zürichbe költözött, ahol anatómia és élettan professzorként kutatást kezdett a helyi egyetemen. Ennek az osztrák városnak az élete azonban nem vonzott a tudóshoz.
Hat évvel később meghívták a bécsi Kis Katonai Orvosi és Sebészeti Akadémiára tanítani. Carl Ludwig habozás nélkül elfogadta a meghívást. Bécsben 10 évet töltött, majd Lipcsébe költözött. Az akkori német főegyetem falain belül Karl Ludwig folytatta tudományos tevékenységét. Nem véletlenül költözött Lipcsebe. Ernst-Heinrich Weber német anatómának és élettannak utódjává választották, aki addigra már nem tudott teljes mértékben részt venni a tudományban. A lipcsei egyetemen Karl Ludwig már csak szeretett élettanával foglalkozott. Teljes osztályt szentelt neki. Napjainak végéig dolgozott rajta.
Az egyik tanszék azonban nem volt elegendő Karl Ludwig számára, mivel fejével belemerült a tudományba és meglehetősen nagyszabású kutatásokat végzett. Hála neki, a Lipcsei Egyetemen megjelent a Fiziológiai Intézet. Karl Ludwig 30 évig vezette. Az intézet Európában egyedüli volt. Profiljában "Meka" a legnagyobb lett az összes ország fiziológusai számára.
Az épület jól átgondolt építészettel rendelkezik. Ha felülről nézi, akkor egyértelműen láthatja az alakját "E" betű formájában. A legfontosabb az élettani osztály volt, a „oldalsó” pedig kémiai, szövettani és laboratóriumi. Az intézetnek volt tágas előadásainak helyisége, operációs helyisége, sterilizáló helyisége és viváriuma is. A legfelső emeleten szobák voltak a munkavállalók számára. Falai között olyan orosz tudósok, mint Nikolai Pirogov katonai sebész, Ivan Sechenov és Ivan Pavlov élettani orvosok gyakorlatot folytattak. Ez utóbbiak maga Karl Ludwig diákjai voltak.
Hozzájárulás a tudományhoz
Karl Ludwig több mint fél évszázaddal a tudomány területén dolgozik. Kutatása során pontos és szigorú volt. Ugyanakkor kategorikusan nem engedte meg a kísérleti állatok céltalan kínzását. Több mint két évtizede vezette a lipcsei Állatvédelmi Társaságot.
A fiziológia minden területén érdekelt. A vérkeringésre, az emésztésre, a légzésre és a vizelésre összpontosított.
1846 óta Karl Ludwig kifejlesztett egy kimográfot - egy eszközt a vérnyomás mérésére. Lényegében fejlett higanymanométer volt. A kimográf grafikusan megtervezte és rögzítette a nyomás eredményeit különböző körülmények között. Segítségével először rögzítette a vérnyomás görbét a világon. A találmányt a fiziológia fejlesztésében összehasonlítják a tipográfia megjelenésével a civilizáció előrehaladtához.
Karl Ludwig gondolata alapján egy másik, az akkor számára fontos fiziológiai eszköz feltalálása. Megtervezte az úgynevezett Ludwig órákat. Ez a készülék lehetővé teszi a vérkeringés mérését.
Karl Ludwig számos felfedezést tett. Elmagyarázta tehát a légzőgázok metabolizmusának kulcsfontosságú folyamatait, megvizsgálta a nyirok kialakulását és mozgását, kinyitotta a medullaáris vazomotoros központot, bebizonyította, hogy a nyálmirigyekben megtalálhatók-e a szekréciós idegek és milyen hatással vannak a nyálszétválasztás folyamatára.
