Karl Liebknecht a Német Kommunista Párt egyik alapítója és vezetője volt. Magas törvénnyel és a hétköznapi emberek körében mindig kitartóan szólalt meg háborúellenes és kormányellenes álláspontjával. Mindenekelőtt Liebknecht a társadalmi igazságosság és a nemzetek közötti béke gondolatait terjesztette elő.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/40/libkneht-karl-biografiya-karera-lichnaya-zhizn.jpg)
Karl Liebknecht életrajzából
A jövőbeli kiemelkedő német politikus 1871 augusztus 13-án született a németországi Lipcsében. Apja volt a híres Wilhelm Liebknecht, aki egyszerre August Bebelrel együtt létrehozta a Német Szociáldemokrata Pártot. Liebknecht édesanyja elhagyta a híres német ügyvédek családját.
Karl apja nagyon barátságos volt Marx-szal és Engels-szel. Fiát a kommunista mozgalom vezetője tiszteletére nevezte el. William gyakran vitte Kárt munkások találkozóira. Egy fiatal korban egy fiú érdeklődött a marxizmus iránt.
Karl Liebknecht ragyogó oktatást kapott. Jogi tanulmányokat folytatott a lipcsei és a berlini egyetemen. Idővel Karl kezdett megjelenni a bíróságon a munkásosztály oldalán, és megvédte a munkavállalók ügyvédi posztját.
Karl Liebknecht kétszer házas volt. Első felesége, Julia Paradise, műtéten halt meg. Ebből a házasságból Karl két fia és lánya maradt. Liebknecht második felesége orosz Sofya Ryss volt. Művészeti kritikus volt, a Heidelbergi Egyetemen tanított.
Karl Liebknecht: a forradalmi út
1900-ban Liebknecht belépett országa Szociáldemokrata Pártjába. Néhány évvel később sikeresen fenntartotta párttársainak jogait a bíróság előtt. Vádolták őket a törvény által tiltott irodalom illegális országba szállításával. Meggyalította az ország kormányát, amely mindenképpen elnyomta a nem kívántokat.
Liebknecht aktívan ellenezte a kompromittáló és a reformista taktikákat, amelyeket a német szociáldemokrácia jobboldala betartott. Nagyon sok időt szentelt a fiatalok és a háborúellenes propaganda kampányának és érzékenységének fokozására. 1904-ben Liebknecht kezdõbeszédet tartott a brémai szociáldemokraták kongresszusán. A militarizmust a világkapitalista rendszer alapjának nevezte. A politikus javasolta a háború elleni propagandaprogram létrehozását.
Liebknecht nagy lelkesedéssel fogadta el az oroszországi 1905-1907-es forradalmat. Meggyőzte a fegyveres társait, hogy a politikai sztrájknak a munkásosztály harcának a legnépszerűbb módszerévé kell válnia az alapvető érdekeikért folytatott küzdelemben.
Az oroszországi forradalmi tűz két összeegyeztethetetlen táborra osztotta a német szociáldemokráciát. A párt bal szárnyát Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg képviselte. A proletár vezetõ erõteljes tevékenysége irritálta a hatóságokat. Végül nagy árulással vádolták és másfél évre börtönbe vették egy erődben. Mialatt őrizetben van, Karl a porosz kamara képviselőjévé válik, és négy évvel később a Reichstag helyettesévé válik.
1914 decemberében Liebknecht a Reichstag ülésén katonai kölcsönök ellen szavazott. A képviselők közül ő volt az egyetlen, aki nem hagyta jóvá kormányának politikáját. A hatóságok egyszerűen cselekedtek: a gyorsan növekvő népszerûséget élõ politikust bevettek a hadseregbe és küldték az árkokba. De itt nem állította meg a háborúellenes agitációt és a békeharcot.