Az ortodox hívõk számára a Megváltó, Jézus Krisztus szavai különös jelentõséggel bírnak. Az evangéliumban Krisztus utasítja az apostolakat, hogy prédikáljanak az egész világon és hajtsák végre a keresztség szentségét. Ezért az apostoli idő óta minden hívő keresztény különös tisztelettel kezdte az egyházba való belépés szentségét - a szent keresztet.
A hét ortodox egyházi szentség közül a keresztség szentsége különleges helyet foglal el. Ez az első szent cselekedet, amelyet az ember egyházba belépve el akarja kombinálni Krisztussal. A keresztség szentségében az ember szellemi születése, örök életre születése történik. Az újonnan megkeresztelkedő kegyelemben részesül, amely megszenteli az emberi természetet.
A keresztség szentsége mind csecsemőkorban, mind felnőttkorban elfogadható. Az egyetlen különbség az, hogy a csecsemők keresztelésekor kívánatos, hogy legyenek olyan keresztszülők, akik tudatosan fogadalmat tehetnek Isten előtt gyermekért.
Jelenleg egyes irodalmak vagy kiadványok bizonyos időpontokat vagy akár teljes időszakokat kínálnak, amelyek során a keresztség elfogadható vagy nem elfogadható. Időnként az emberek között, akik nem gyakorolják a keresztényeket, van egy olyan meggyőződés, amely a keresztség szentségének tilalmáról szól a böjt napjai vagy a böjt napjai alatt (szerdán és pénteken).
Az ortodox egyház nem támogatja ezeket a következtetéseket. Az ortodox egyház kánonjában nincs olyan dátum, amely a keresztség szentségének tilalmára utalna. Ez az álláspont nagyon logikus, mivel a keresztelésben az ember Istennel van kombinálva, és ha vágyakozik arra, hogy életét a jónak szentelje és a Sátántól lemondjon, akkor az Egyház nem akadályozhatja meg az embert ilyen jó szándékától. Így a szent keresztelés szentsége bármikor elvégezhető.
Most külön érdemes beszélni a keresztség modern gyakorlatáról az ortodox egyházakban. Például a nagy katedrálisokban ez az úrvacsora minden nap elvégezhető. Kisvárosokban, ahol egy pap szolgál, a keresztelés szentségét leggyakrabban vasárnap vagy szombaton végzik a templomban. Ez azonban nem jelenti a keresztelés tilalmát egy másik napon, különösen a böjtnél. Ez csak egy gyakorlat, amely a templomokban eltérő lehet.
A keresztség szentsége nem végezhető az egyházakban húsvéti napon, tizenkettedik vagy pártfogó ünnepeken, a nagyböjt szent hetében. Ez azonban csak azt a gyakorlatot is jelzi, hogy a keresztelés ebben a templomban másnapokon zajlik, mondjuk: „az ütemterv szerint”.
Érdemes megjegyezni, hogy vészhelyzet esetén a papnak nincs joga megtagadni a megkereszteltettet. Ezenkívül gyakorlatban ezt a megtakarító szentséget nemcsak a templomokban, hanem otthon is végrehajtják. Különösen a súlyosan beteg embereket keresztelik meg otthon. Sőt, a keresztség bármely napját meg lehet választani, függetlenül attól, hogy van-e posta vagy sem.
Kiderül, hogy a keresztelés szentségét a böjt során is végre lehet hajtani mind a templomban, mind pedig otthon, mert nincsenek törvényben előírt utasítások e szent cselekedet tilalmának napjaira.
