A nemzet a politika egyik legfontosabb szereplője. A pártok politikai programjaiban jelentős figyelmet fordítanak a nemzeti kérdésre, függetlenül azok spektrumától. A nemzetek gyakran a politikai változások kezdeményezői.
A nemzet kifejezésnek más értelmezése van. Megjelölheti az ország (vagy maga az állam) lakosságát, valamint az etnikai közösséget. A nemzet modern megértése a francia forradalom idején alakult ki, amikor a nemzeti öntudat formálódni kezdett. A francia forradalmárok hazafiakként jellemezték magukat, a nemzet kialakulásának alapját a polgári identitás képezte. Azóta a nemzetet történelmileg kialakult emberek közösségének tekintik, közgazdaságtan, nyelv, terület és pszichológia, valamint kulturális tulajdonságok alapján.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a nemzeteket nem lehet a politikai folyamatok valós alanyáinak tekinteni. Véleményük szerint a nemzetek olyan politikai elit által mesterségesen létrehozott formációk, amelyeket az állam korlátozott. Ennek az álláspontnak azonban aligha lehet egyetérteni. Mivel a nemzeti szempont gyakran az államkövetelmények alapja. Az elnyomás és a rabszolgaság elleni mozgalmak intenzívebbé válása, a nemzetállamok kialakítása a nemzeti ötlet volt a meghatározó.
A modern politikai életben a nemzeti problémák fontos szerepet játszanak. Közülük a szuverén fejlődés, a nemzetek egyenlősége, a nemzetek elidegeníthetetlen jogai (önrendelkezés, önmeghatározás stb.). A nemzeti kérdések hozzájárulhatnak a politikai részvétel fokozódásához, jelentős szerepet játszanak a pártharcban, a politikai intézmények kialakításának folyamatában.
A nemzetek hozzájárulhatnak más fontos társadalmi-politikai problémák megoldásához. Különösen hozzájárulhatnak egy adott nemzet kulturális szintjének vagy szociális biztonságának javításához. A nemzeti mozgalmak további valószínű célja a nemzeti identitás terjesztése (például az iskolák nemzeti nyelvű oktatással történő megnyitásával), a jogok kiterjesztése a politikai képviselet különleges formáira, valamint a jogalkotási kezdeményezésekre.
Van még egy külön ideológia is - a nacionalizmus, amelynek irányadó motívuma a nemzeti közösségek érdekeinek védelme az állami hatalommal interakcióban. Ezt az ideológiát az állam történelmi fejlődésének nehéz pillanataiban aktiválják, amikor szükség van a társadalom és annak alkotóelemeinek nagy kohéziójára. A nacionalizmus néha extrém formát ölthet, amely védi az egyik nemzet másikkal szembeni fölényének tézisét.
A nemzetek egyaránt a politika tárgya és tárgya. A nemzetek szerepe azonban nem ugyanaz. Az általuk elfoglalt helyzet alapján megkülönböztetjük az uralkodó és elnyomott nemzeteket. Az előbbiek rendelkeznek a politikai források teljes spektrumával. Politikai céljaik megvalósításában támaszkodhatnak a hadseregre, az állami testületekre, a médiára stb. Az elnyomott nemzetek a politikai alanyok, mivel ellenzik az uralkodó nemzeteket. Érdeklődésük figyelmen kívül hagyása komoly negatív következményekkel járhat a társadalom stabilitása szempontjából.
A nemzeti és etnikumok közötti kapcsolatok nem a legtisztább formában léteznek. A nemzeteken belül különféle társadalmi rétegek és csoportok vannak, ami szorosan összekapcsolja őket a politikai és gazdasági szempontokkal.
A nemzetek fontosságát a politikai életben az a tény határozza meg, hogy sok politikus és mozgalom a nemzeti kérdést használja a kocsiüket a politikai küzdelemben.
