Egy szó kiejtésekor az anyanyelvûek ritkán gondolkodnak eredetérõl. Egyes szavak története azonban még mindig megoldatlan rejtély az etimológusok számára. Például az érme neve "fillért".
Az első fillér Oroszországban jelent meg 1535-ben Elena Glinsky monetáris reformjának eredményeként, aki Szörnyű Iván anyja volt. A reform célja az volt, hogy minden külföldi és régi orosz érmét egy érmével, azaz egy fillérrel cserélje ki. A "penny" szó eredete ellentmondásos a modern etimológiában. Számos főbb változat létezik.
Az első verzió
VI Dahl az élő nagy orosz nyelv híres magyarázó szótárában azt jelzi, hogy a kopek szó a „save” igéből származik. M. Fasmer etimológiai szótárában is van bizonyíték arra, hogy a „penny” a „save” ige származéka. Ez a változat azonban nem tűnik hihetőnek. Kétségek merülnek fel, hogy egy fillért neveznek-e bizonyos típusú érméknek, nem pedig az összes pénzt. Egy fillért sem voltak a pénznevek: "pool", "pénz" stb.
Második változat
Ennek a ténynek a leggyakoribb változata, hogy a fillért eredetileg "Novgorodnak" hívták, ez egyfajta Novgorod pénz volt. A "Novgorod" -on lándzsát ábrázoltak. Moszkvában nem cent volt, hanem "kard", amely egy katona kardját ábrázolta. Novgorod pénzének súlya egyenlő volt a rubel 1/100-dal és ez volt a legkényelmesebb. Amikor a novgorodi pénz népszerűvé vált Moszkvában, megváltoztatták a nevüket "pennyre". Mostanáig az orosz nyelv anyanyelvűi a "penny" nevet a "lándzsa" szóval és a győztes György George érme előlapján látható képpel társítják, és a kígyót lándzsával találják meg. A kutatók-nyelvészek úgy gondolták, hogy a nagyherceget egy lón ábrázolták, mivel a lovasnak korona volt a fején - a királyi hatalom jelképe. A régi orosz naplók ezt a verziót tekintik a fő változatnak.
