Peter Ustinov híres angol színész, író, újságíró, TV-műsorvezető. A legismertebb Hercule Poirot nyomozóként játszott szerepe Agatha Christie munkáján alapuló filmekben. A kreativitást számos díj jelzi, köztük az Emmy, az Arany Globe, az Oscar.
Gyermekkor és serdülőkor: az életrajz kezdete
Péter Ustinov orosz gyökerei mind az apai, mind az anyai oldalról származnak. A jövő híresség apja Iona Ustinov diplomata és újságíró, édesanyja Nadezhda Benois, művész. A fiú Londonban született, Westminster Iskolában tanult, ahol számos politikai és közszereplő végzett.
A szenvedély a színház iránt tizenéves korában kezdődött. A szülők erőteljesen ösztönözték Péter alkotó impulzusait. A debütálásra akkor került sor, amikor a leendő színész csak 17 éves volt. Aztán drámai kísérleteket kezdett, és több rövid darabot írt.
A karriert a II. Világháború szakította félbe. Peter bekerült a hadseregbe, és rendjére nevezték ki David Niven, a híres író és színész mellett. A szolgálat során mindketten a háború című film forgatókönyvével dolgoztak.
Ustinov ugyanakkor rövid propagandafilmekben szerepelt. A háború befejezése után úgy döntött, hogy a drámára összpontosít, új színdarabokat verte meg a színház, és azonnal színpadra rendezik.
Kreatív módon
A fiatal színész és a színész karrierje meglehetősen sikeresen fejlődött. Jelentős volt Nero szerepe a Senkevich "Camo Gryadyshi" könyvén alapuló filmben. A munkát mind a közönség, mind a kritikusok nagyra becsülték: Peter hamarosan elnyerte a Legjobb Színész Aranygömb díját.
Ustinov szerepelt más népszerű filmekben. 1955-ben a közönség emlékezett rá a híres Humphrey Bogart-szal folytatott duettóban a "Mi nem vagyunk angyalok" kriminalista filmben. Egy évvel később a darabot Ustinov drámaíró, Romanov és Júlia írja. Peter később átdolgozta egy film forgatókönyvévé.
1960-ban Ustinov Oscar-díjat kapott Battiatus-szerepéért Kubrick Spartak-filmjében. A második szobrot 5 év után kapta meg a "Topkapi" filmért. Ezekben az években Ustinov a drámára összpontosított, majd később opera rendezőként debütált.
1978-ban kezdődött Ustinov karrierjének új fordulója. Ragyogóan játszotta Hercule Poirot szerepét a "Halál a Níluson" című filmben. Néhány éven belül 6 festmény jelent meg Agatha Christie regénye alapján. Sok néző és kritikus Ustinovot Poirot legjobbjainak tartja, bár megjelenése nem túl jellemző e karakterre.
A következő években Ustinov ritkábban bámult, de sok időt szentelt társadalmi tevékenységeknek, színjátékokat és regényeket írt és előadásokat tartott az egyetemeken. Az élet utolsó éveit a súlyos cukorbetegség árnyékolta. Péter Ustinov 2004-ben halt meg szívelégtelenségben.
