Az alkotmány minden állam alaptörvénye. Szabályozza politikai felépítését, a különféle kormányzati ágak hatásköreit, egymás utáni ütemtervet és sorrendet. Az alkotmány egyértelműen meghatározza az állampolgárok jogait, szabadságait és kötelességeit, megmutatja, hogyan és milyen feltételekkel lehet változtatni magában az alkotmányban.
Úgy tűnik, hogy minden értelmes és hozzáértő embernek ismeri ezt az alaptörvényt, ha nem a szíve alapján (ez még képzett ügyvéd számára is alig lehetséges), legalábbis általános értelemben. A gyakorlatban sajnos minden más. Túl sok ember nem tartja szükségesnek az alkotmány tartalmának tanulmányozását. Ennek okai nagyon különbözőek: a banális lustaságtól a hitetlenségig, hogy az alaptörvény ismerete legalább valamilyen módon segíthet. Gyakran hallják: azt mondják, hogy kicsi emberek vagyunk, milyen különbséget tud vagy nem tud, semmi sem múlik tőlünk! De ez alapvetően rossz, sőt káros helyzet. Mindenkinek tudnia kell az alaptörvényét. Nagyon gyakran minden szinten gátlástalan tisztviselőkkel kell foglalkozni, akik valamilyen ürügyben megpróbálják elutasítani egy állampolgár legitim kérését. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha elkezdi beszélni velük a törvény nyelvén, egyértelműen hivatkozva bizonyos cikkekre, akkor viselkedésük azonnal megváltozik. Vagy, tegyük fel, hogy gyakran kell foglalkozni azokkal a rendészeti tisztviselőkkel, akiktől ezeket a testületeket meg kell védeni. Például sok moszkvai rendőr (ma rendőrök) megszokták, hogy "tisztelegést" gyűjtsenek azoktól az orosz állampolgároktól, akiknek nincs Moszkva nyilvántartása, és ijesztik őket azzal, hogy felelõssé teszik az állítólagos jogsértésért. A gyakorlat azt mutatja, hogy az alkotmány egy olyan cikkre való határozott megtagadása, amely garantálja az Orosz Föderáció területén a szabad mozgást, azonnal elhomályosította a "szabad" pénz iránti vágyát. Sokkal inkább nem vettek részt olyan emberekkel, akik ismerik a törvényeket. Végül mindenkinek egyszerűen tudnia kell jogait és felelősségét! Legalább annak megértése érdekében, hogy mit kérhet (vagy kérhet), és amit az állam a felhatalmazott testületek személyében már tőle követelhet. És ha az állampolgár úgy ítéli meg, hogy egy adott törvény vagy normatív aktus ellentétes az alkotmánnyal, és sérti jogait és szabadságait, fellebbezhet az Alkotmánybíróságnál az ilyen törvény vagy normatív aktus érvénytelenítésére irányuló igényt kérve, helyesbítve vagy törölve. És már többször is voltak ilyen precedensek.
