Az ember és a természet kapcsolatának problémája régóta aggasztja az emberek gondolatait. Az antropogén környezeti hatások által okozott veszély közelebb kerül egy kritikus ponthoz. Az ember már rég elfelejtette, hogy a természet része, és hogy saját élete utóbbi jólététől függ.
Használati útmutató
1
A tudomány és a technológia fejlődésével az ember egyre inkább „testre szabja” a természetét saját magának. Könyörtelenül megsemmisítette az állatokat, indokolatlanul kiaknázta a természeti erőforrásokat, kivágta az erdőket és elvezette a földeket. Egy ember szeméthegyekkel elárasztotta a bolygót, gyári kipufogógázokkal megmérgezte a földi légkört. És az ember pusztító hatása a természetre minden évben egyre nagyobb léptékű …
2
Az embernek a tisztán fogyasztói jellegű, erőszakos hozzáállása a természet iránt számos veszélyes következménnyel jár az önmaga számára. A táj szerkezetének megváltoztatása és az élőlények pusztítása globális környezeti katasztrófává válhat. Például az erdőirtás - a bolygó "tüdeje" - ahhoz vezet, hogy az embernek nincs mit lélegezni, egyszerűen elfojt.
3
A természet és a társadalom közötti kapcsolatok diszharmóniája olyan probléma, amelyet meg kell oldani. Elérkezett az az idő, amikor az emberiségnek itt kell döntenie: folytatni a különféle "kényelmi lehetőségek" feltalálását, a természetet saját magához igazítva, vagy hallgatni a belső természet hangját, amely hasonló a környező világ természetéhez? Folytassa továbbra is a természeti erőforrások megragadását, mondhatjuk, hogy fosztogatja a saját otthonát, vagy emlékszik minden élőlény kölcsönös függőségére? Egy élő közösség részese vagy a természet és az erőszak „rapistája” lehet.
4
A darwinizmus támogatói, a természetes szelekció elméletének tiszteletben tartása mellett, az élőlények közötti harcot a kultusz rangjába emelték. A közgazdászok örömmel választották a harc ötletét és létrehoztak egy piacgazdaság rendszerét, amely szinte a haladás motorjává tette a versenyt. A modern humanisták azonban azt állítják, hogy a harc a halál és a kihalás útja. Az élő világ megmentése (a társadalom és a természet közötti harmónia elérése) csak akkor lehetséges, ha az emberek emlékeznek az egészséges együttműködés szerepére a Föld különböző életformáin. Együttműködés, kollektivizmus, kölcsönös segítségnyújtás, kölcsönös segítségnyújtás - ezek azok a fogalmak, amelyeknek a társadalom és a természet közötti harmonikus kapcsolatok alapjává kell válniuk.
