A tudományban nincs a törvény egyetemes meghatározása, de ennek a kifejezésnek a jelentése mindenki számára világos. Általánosítva a jogot a társadalmi kapcsolatokat szabályozó bizonyos szabályok halmaza reprezentálhatja. Ezért a jog megjelenésének okait a társadalom egészében kell keresni.
A jog kialakulásának és kialakulásának folyamata szorosan összefüggésben ment a társadalom kialakulásának és kialakulásának folyamatával. Az emberi gondolkodás kialakulása, az ember tudatában van saját egyéniségének és egyediségének, a külső és belső világgal kapcsolatos ismeretek felhalmozódása - mindez az emberek közötti kapcsolatok szerkezetének jelentős komplikációjához vezetett. És e kapcsolatok szabályozásához új társadalmi mechanizmusra volt szükség, amelynek nincs analógja az állatvilágban. Ez a mechanizmus törvénygé vált, és úgy gondolják, hogy a morál volt a törvény előfutára. A modern nézetben az erkölcsöt a társadalomban elfogadott és az emberi cselekedeteket szabályozó normák és szabályok halmazaként definiálják. A jó, a gonosz, a lelkiismeret, a becsület, az igazságosság, a kötelesség, az irgalom és más fogalmak tudatosítása jelentősen növelte az egész társadalom életképességét. A történelem ezen időszakában mondhatjuk, hogy az emberi társadalom már nem pusztító. Fontos lépés volt minden ember fő jogai - az élethez való jog - megvalósítása, amely nélkül minden más jog elveszíti minden értelmét, de az erkölcs csak a közélet erkölcsi elemét fedte le, mivel a közkontroll csak az egyik mechanizmusa, a menedzsment pedig nem. A hatékony menedzsmenthez nem a társadalom, hanem a vezetők által bevezetett normák szükségesek. És az ilyen normák első forrásai a szokások voltak. A szokás alatt a társadalomban ismételt ismétlés útján gyökerező cselekményt értünk. A szokás első történelmileg rögzített formája tabu volt. A tabu a pap által bevezetett tilalom volt, amely a közösség bármely tagjára kötelező volt. Az első általánosan elismert tabu a vérfertőzés tilalma, amely jelentősen javította az emberi génkészletet. A vezetõk és papok hatalommal bírtak, és ennélfogva képessé vált szokások kialakítására. A kezdetben a szokás szerint kifejezett szabály később törvénygé vált. A társadalmi szerkezet további bonyolulása a társadalom jogi berendezésének komplikációjához is vezet. Új köz- és jogi intézmények kezdtek megjelenni és fejlődni, amelyek fejlődése a mai napig folytatódik. Miután a társadalmi és emberi kapcsolatok szabályozásának eszközeként jelent meg, a jog a társadalom létének szerves részévé vált.
