1991. december 26-án a Szovjetunió Legfelsõbb Szovjete úgy határozott, hogy megszünteti az Unió létezését. Minden köztársaság, amely részévé vált, független és szuverén államokká vált. Mihail Gorbacsov egy nappal korábban bejelentette elnöki tevékenységének befejezését. A történészek a Szovjetunió összeomlásának számos lehetséges okát azonosítják.
Használati útmutató
1
A politikai ok az, hogy a szovjet köztársaságok életének minden területén többé-kevésbé jelentős döntéseket hoztak Moszkvában, annak ellenére, hogy minden köztársaságnak volt saját vezetése. A központi eszköz nem megfelelő képessége, a vonakodás a hatalom egy részének átadása a köztársasági irányító testületek számára eredménytelen kormányzáshoz, idő és erőforrások elvesztéséhez, a lakosság és a köztársaságok vezetésének elégedetlenségéhez vezetett.
2
Sok köztársaságban, Gorbacsov demokratikus reformja nyomán centrifugális nacionalista tendenciák merültek fel és erősödtek, etnikumok közötti ellentmondások alakulnak ki, törekvések a Szovjetuniótól való korai szétválásra és országuk független fejlődésére. Számos belső nemzeti konfliktus - a hegyvidéki-karabahi konfliktus, a Dnyeszteren túli konfliktus, a grúz-abház konfliktus - szorosan kapcsolódik a nemzeti önrendelkezés és önkormányzás törekvéseihez.
3
A nemzetgazdaság aránytalan fejlődésének gazdasági okai. A fegyverkezési verseny, az űrverseny, az afganisztáni háború, a szocialista táborok országai számára nyújtott végtelen segítség egyre több pénzügyi befektetést igényelt, amelyek befolyásolták a fogyasztási cikkek gyártását. A katonai költségvetés 5-6-szor haladta meg a szociális költségvetést. A műszaki lemaradás a polgári ipar területén már régóta nyilvánvalóvá vált, és az évek során csak növekedett. A gazdasági egyensúlyhiányt a Szovjetunió köztársaságainak fejlettségének egyenlőtlenségei fejezték ki, áruk hiánya és az árnyékgazdaság fejlődése szempontjából.
4
Gorbacsov CCCP reformjai nemcsak nem hoztak pozitív eredményeket, de még az Unió összeomlását is felgyorsították. Mint már említettük, a demokratikus változások nemzeti feszültségeket okoztak. A „gyorsulás” elnevezésű intézkedéscsomag segítségével a műszaki lemaradás csökkentésére tett kísérlet a Szovjetunió gazdaságának gyengesége miatt kudarcot vallott.
5
A legtöbb, a Szovjetunióban gyártott fogyasztási cikk azonos típusú, olcsó anyagból készült, egyszerűsítve. A termelési hatékonyságot az előállított áruk mennyiségével mértük, a minőség-ellenőrzés minimális volt. Mindez, valamint az élelmiszer- és fogyasztási cikkek időszakos megszakítása, a különféle tilalmak és korlátozások, valamint a nyugatról származó állandó életszínvonal állandó elmaradása a szovjet állampolgárok elégedetlenségét váltotta ki a szocialista életmóddal kapcsolatban.
6
A következő ok a mesterségesen létrehozott „vasfüggöny”: a külföldi utazások nehézségei, még a szocialista tábor országaiba is, az „ellenség hangjainak” meghallgatásának tilalma, a kiváló minőségű importált áruk beszerzésének nehézségei és a valutaügyletek szigorú tilalma. Mindez az uniós gazdaság fizetésképtelenségével együtt az árnyékgazdaság aktív növekedéséhez vezetett - különféle termékek és szolgáltatások földalatti előállítása és értékesítése.
7
Szigorú cenzúra a médiában, a Szovjetunió belső problémáival és a nyugati országok életével kapcsolatos információk elrejtése, számos mű közzétételének tilalma, a szovjet történelem ismeretlen tényei, a technológiai katasztrófákkal kapcsolatos információk elrejtése - mindezt megerősítette az USA Szovjetunióval szembeni információs háborúja.
