Az orvostudomány gyorsuló fejlődése, az áttöréses technológiák és technikák bevezetése az egészségügyben, a korábban gyógyíthatatlan betegségek elleni győzelem, a gyógyszertárak száma azonban növekszik. Ami a kereslet és a kínálat törvénye alapján csak a betegek számának növekedését jelzi. Miért történik ez?
A helyzet paradoxonja
Azóta, amikor az embereket főleg gombával és gyökerekkel kezelték, sok évszázad telt el. Manapság szinte eltűnt a tradicionális orvoslás iránti igény, mivel a modern hivatalos orvoslás sikeresen és nagyon kedvező áron képes meggyógyítani sok betegséget. Beleértve a hatékony gyógyszerek értékesítését gyógyszertárakon keresztül.
Az egészségügyi ellátás ugrásszerűen fejlődik, ezért úgy tűnik, hogy a népességnek ugyanolyan ugrásszerűen is növekednie kell. A durva valóság azonban az ellenkezőjét sugallja - az utóbbi években a városokban a gyógyszertárak száma sokszor nőtt. Piaci körülmények között ez a helyzet csak a gyógyszer iránti kereslet növekedését jelzi, ami viszont a lakosság egészségügyi problémáinak növekedését jelzi.
Miért történik ez?
A szovjet időkben kevés gyógyszertár volt a városokban. A lényeg ebben az esetben nem az áruk hiánya volt, hanem az a tény, hogy a meglévő gyógyszertárak kielégítették a lakosság gyógyszerigényét. Ezt megerősíti a fennmaradó statisztikák, amelyek szerint a várható életkor abban az évben magasabb volt, a termékenység messze meghaladta a halálozást, és a gyógyszerek árait a modernéval összehasonlítva sokkal alacsonyabb szinten állapították meg.
A modern gyógyszerek gyakran nagyon drágák, mivel vissza kell fizetni a reklámozásuk magas költségeit.
Ezenkívül egyes magántulajdonosok nem tudtak előállítani és eladni gyenge minőségű vagy haszontalan gyógyszereket, mint manapság ez gyakran megtörténik. Végül is az összes termelés az állam kezébe került, és azokban a gyárakban, amelyekben mindig szigorú műszaki ellenőrzési osztályok voltak.
Ezenkívül a szovjet ország stabil életre törekedett polgárainak. Az ember mindig munkával volt ellátva (még akkor is, amikor a világ többi részén válságok voltak), így nem tudta elveszíteni, és a saját eszközeire hagyhatja, mivel ez sajnos most lehetséges. Ugyancsak nem eshet bele elfogadhatatlan hitel-rabszolgaságba, mert a ravasz bankmarketingek horogjára esett. Eközben modern életünk idegi feszültsége és stressze sok betegség fő forrása.
A stressz és az állandó idegfeszültség miatt peptikus fekélyek, szív- és érrendszeri betegségek, daganatképződések és különféle mentális betegségek fordulhatnak elő.
A mai társadalomban az urbanizációnak nagy hatása van az emberek egészségére. A nagyvárosok lakosai ma elsősorban a szolgáltatási ágazatban dolgoznak, és ez főleg ülő vagy akár ülő munka. A fizikai aktivitás hiánya különféle betegségeket és betegségeket okoz, például a szív- és érrendszeri problémákat, elhízást, krónikus fáradtsági szindrómát, hangcsökkenést, fibromialgiát (krónikus izom-csontrendszeri fájdalom).
Az urbanizáció a városi terjeszkedést is magában foglalja, ezért az ipari (ideértve a legkárosabb - fémkohászati) vállalkozásokat, amelyek valaha a külvárosban voltak, hirtelen találják magukat a lakott területeken.
