A politika minden bizonnyal kíséri a társadalmi életet. A különféle társadalmi csoportok megjelenése és az egymásnak ellentmondó érdekek váltak az élet politikai szférájának kialakulásának alapjául.
Használati útmutató
1
A politika a társadalmi tevékenység speciális típusa, amelynek célja a közélet szabályozása. A közélet többi szférájától abban különbözik, hogy kapcsolatban áll a hatalmi kapcsolatokkal. És a hatalom mindig társadalmi jelenség, mert a társadalomban merül fel, és magában foglalja az uralkodó és a beosztottak közötti kapcsolat különleges formáját.
2
A társadalom természeténél fogva aszimmetrikus, különféle érdekeket egyesít, és különféle társadalmi csoportok összecsapásához és egymás küzdelméhez vezet. Manapság a politikai fejlődési trendek nagyrészt a társadalmi csoportok kölcsönhatásának különböző formái (verseny, együttműködés vagy harc) következményei. A politika célja az "mindenki elleni háború" megakadályozása és a társadalom konstruktív fejlődésének biztosítása.
3
A politikai hatalom mint a politika magja célja a különféle csoportos érdekek kifejezése, integrációja és szabályozása. Egyrészt a politika biztosítja egyes társadalmi csoportok dominanciáját másokkal szemben, másrészt a közérdek és a prioritások rendszere alapján egyesíti őket. Ezért a politikát gyakran az együttélés művészeteként értelmezik. A politika döntő szerepe a társadalmi stabilitás biztosításában az összes csoport számára elfogadható viselkedési és tevékenységi szabályok kidolgozásában rejlik.
4
A politikát különféle szinteken - gazdasági, intézményi, jogi stb. - hajtják végre. Jellemzője a befogadás, azaz behatolás a közélet minden területén, speciális erőforrások birtoklása miatt. Másrészről, a társadalmi interakció politikai jellegűvé válik, amikor az befolyásolja az adott közösség céljainak eléréséhez szükséges erőforrások megszervezését és mozgósítását.
5
A politika számos társadalmi szempontból jelentős funkciót tölt be. Ezek között szerepel a közélet irányítása és a gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiai irányainak meghatározása. A prognosztikai funkció szorosan kapcsolódik ehhez a funkcióhoz, amely magában foglalja a társadalom fejlődésének kilátásait és ennek alapján a közigazgatás kiigazítását. Az ideológiai funkció célja a köztudat és egy bizonyos politikai kultúra kialakítása, az értékek és az eszmék terjesztése. Integrálniuk és szervezniük kell a társadalmat a fontos társadalmi problémák megoldása érdekében. Az ideológia arra is szolgál, hogy legitimálja a politikai szereplők cselekedeteit. Végül, a politika ellátja a szocializáció funkcióját, azaz az egyén bevonása a közéletbe.
