Egy atomerőmű létrehozása fordulópont volt az energia története során, mivel az ember lehetőséget kapott arra, hogy hatalmas energiát szerezzen a hagyományos üzemanyagforrások használata nélkül. Egy atomerőmű nukleáris üzemanyaggal működik, ezért a villamos energia előállítása során ügyelni kell a lehetséges balesetek elkerülésére.
Csernobili atomerőmű
Az ukrán azonos nevű város közelében található csernobili atomerőmű (csernobili atomerőmű) balese a nukleáris energia története legnagyobb balesetévé vált. Az esemény 1989. április 26-án történt. A negyedik erőmű megsemmisítése sok nukleáris izotóp hasadási termékének kibocsátását váltotta ki. A légtömeg jelentős távolságon át vitte őket. Radioaktív izotópokat fedeztek fel Oroszország és Fehéroroszország határán, valamint számos más országban is.
A katasztrófa előtti napon az atomerőmű munkásai tervezték a negyedik erőmű biztonsági rendszerének tervezési tesztelését. A tesztek során nehézségek merültek fel a reaktor irányításával kapcsolatban. Április 26-án, körülbelül egy reggel, erőteljes ellenőrizetlen növekedés történt, amelynek eredményeként megsemmisült a negyedik hajtómű.
A következő napokban megkíséreltek deaktiválni a radioaktív izotópokat speciális anyagok felhasználásával, ám ezek nem vezettek semmihez. Ismeretlen okok miatt a reaktor tengelyében a hőmérséklet emelkedni kezdett, ami a radioaktív anyagok még nagyobb kibocsátását váltotta ki a légkörbe.
Több mint 8 millió ember, köztük Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna lakosai vannak kitéve sugárzásnak. A csernobili atomerőművel szomszédos területek közel 400 ezer lakosát sürgősen evakuálták. Érintett mezőgazdasági földterület.
