Az év gyorsan repül, napról napra, hónapról hónapra. A szokásos osztás évszakokra és évszakok hónapokra. De egy év más időközönként is felosztható.
A "negyed" szót a német nyelvből (negyedévből) kölcsönzik, amelyet a latin quārtā képez - negyedik rész, egy negyed.
Egy évben 12 hónap van, amelyeket általában négy évszakra osztanak - téli, tavaszi, nyári és őszi. A negyedéves megosztás azonban eltérő.
Ha egy évet negyedévre osztunk, akkor az időnek nincs jelentősége. Érdemes megjegyezni, hogy a blokkok között nincs hézag.
Figyelembe kell venni a stresszt is, amely a második "a" negyedre esik. Időnként hallhatjuk a szó eltérő kiejtését, hangsúlyozva az első magánhangzót. Így tudják kimondani a könyvelők, elmagyarázva, hogy meg akarják különböztetni a negyedév jelentőségét az év negyedévétől a városi rész értékétől.
Negyedekre osztva
Az év negyedévekre történő felosztása négy egyenlő időintervallumra történő felosztás. Így minden negyedév három hónapot képvisel. Az első negyedév január 1-jén kezdődik és március 31-ig tart. A második negyedév az április 1-jétől június 30-ig tartó időszak, a harmadik negyedév augusztus 1-jétől október 31-ig, az utolsó negyedév pedig november 1-jétől december 31-ig tart. Az év negyedeinek jelölésére a római számokat kell használni: I., II., III. És IV. A negyedek hossza eltérő, és 90 és 92 nap között változik.
Ma a Gergely-naptárt használjuk, amely a csillagászat szempontjából meglehetősen pontos. Ugyanakkor nem az első évtized beszél az év napjainak újracsoportosítása érdekében folytatott reformjáról. Ebben az esetben összehasonlítható lenne a hónapok, a negyedévek és a hat hónapok hossza, és helyesbíteni lehetne azt a tényt, hogy egy hét egy hónapban kezdődik, és egy másik végződik.
1923-ban a Nemzetek Szövetsége alatt létrehozták a reformokkal kapcsolatos különbizottságot, és a második világháború után ezt a problémát az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában kezdték megvitatni. Az összes tervezett naptár számával a legfontosabb figyelmet fordítják Gustave Armelin által 1888-ban javasolt opcióra. Projektje szerint a naptári év 12 hónapjában, mint most, az év négy negyedévre, 91 napra oszlik. Az első hónapban 31 nap, a másik kettőben pedig - 30. Az év és a negyedév első napja vasárnap van, minden negyed szombaton ér véget és 13 hetet tartalmaz.
A naptártervezetet a Szovjetunióban, Franciaországban, Indiában, Jugoszláviában és számos más országban jóváhagyták. Az ENSZ Közgyűlése azonban elhalasztotta a megfontolást és jóváhagyást, jelenleg megszünteti az ezzel kapcsolatos tevékenységeket.
