Slobodan Milosevic jugoszláv és szerb politikus, Szerbia (eredetileg a Szerb Szocialista Köztársaság, a Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaságának köztársasági elnöke) 1989-től 1997-ig, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke pedig 1997 és 2000 között. 1990-es alapítása óta a Szerbia Szocialista Pártját is vezeti.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/78/slobodan-miloshevich-biografiya-karera-i-lichnaya-zhizn.jpg)
Slobodan Milosevic 1941 augusztusában született. Ifjúkorában a Belgrádi Egyetemen szerzett jogi diplomát. Ott volt a szándéka, hogy találkozzon szeretetével és leendő feleségével, Mira Markovich-nal, akinek kulcsfontosságú szerepe van Milosevic politikai nézeteinek alakításában. Diákjaiban Milosevic belép és aktívan részt vesz az JCS (Jugoszlávia Kommunisták Szövetsége) életében.
Egész karriert a különféle felelős posztokon töltötte be, ami végül segített neki a Jugoszlávia Kommunista Pártjának belgrádi városi bizottságának első titkárának betöltésében. 1982-ig irányította. Aztán, 1987 óta, Milosevic a Szerb Kommunisták Szövetségét vezette, amely az etnikai konfliktus során a jugoszláv politikába vezetett, az albánok és a szerbek sok éves etnikai különbségei alapján. 1989-ben a Jugoszláviához tartozó Szerb Köztársaság elnökévé választották. Valójában azonban Slobodan Milosevic lett az egyetlen politikus, akit Jugoszláviában az összes szakszervezeti köztársaság népei meghallgattak.
Jugoszlávia összeomlása
A 90-es évek elején két állam visszavonult Jugoszláviából - Horvátországból, valamint Bosznia és Hercegovinából. Milosevicnek el kellett döntenie a szövetségi erőknek a volt szovjet köztársaságok területére történő bevezetéséről annak érdekében, hogy megvédje azokat a etnikai szerbeket, akik nem akarták elhagyni Jugoszláviát. A vonakodás miatt a helyi hatóságok zaklatják a szerbeket, akik azt akarják, hogy a függetlenség egyoldalúan jusson létre. A szerb településeket "szerb köztársaságoknak" hívták. Ez volt a polgárháború kezdete, amelyben több százezer ember halt meg, és nagy számú boszniai muszlim és horvát távozott a szerb köztársaságok területéről.
Az ENSZ békefenntartó missziója került be a volt szovjet köztársaságok területére. Aztán Szlovénia békésen elhagyta Jugoszláviát. A 90-es évek közepére a szerb konfrontációt a NATO erõi összetörték. Milosevic beleegyezett, hogy kilép a köztársaságokból. Menekültek ezrei érkeztek Szerbiába.
Két évvel később Milosevicet újraválasztották az elnöknek. Egy évvel később azonban Koszovóban új konfliktus bontakozott ki, amelyben a szerbek ismét áldozatok lettek. Megkezdődtek a koszovók a szerb autonómia tömeges pogromjai. A NATO csapatok új belépésévé vált, ha Jugoszlávia elnöke nem vonja ki a szerb katonai erõket Koszovóból. Milosevic visszautasította. 1999-ben Jugoszláviát súlyos ENSZ-bombázásoknak vetették alá. Jugoszlávia elnökét kénytelen volt engedni.