1993. október elején az emberek Moszkva utcáira öntöttek, tankok vezettek be, a Fehér Ház épülete tüzet hajtott, orvlövészek lövöldöztek, az emberek meghaltak. 2013. november közepén az emberek kiömlöttek Kijev utcáira, 2014 februárjában tüzet gyújtott a Szakszervezetek Házának épülete, orvlövészek lövöldöztek, az emberek meghaltak. Sok közös? Valószínűbb, hogy nem, mint igen.
Mint mondják - érezzék a különbséget: Moszkvában az úgynevezett elit harcolt a hatalomért - a két kormányágért - Kijevben, országuk polgárai az utcára léptek, hogy tiltakozzanak egy korrupt kormány ellen, amely megsértette az azt választó emberekkel kötött megállapodást, és eltorzította az Alkotmányt. Moszkvában az orosz nép semmiféle kormányzati ágot nem terjesztett elő. Kijevben az ukrán állampolgárok azonnal számos feltételt terjesztettek elő, és az általuk megválasztott elnök és képviselők követelték, hogy azok teljesüljenek.
Moszkva
1993 őszére Borisz Jelcin Oroszország elnöke és az Orosz Föderáció Legfelsõ Tanácsa, Ruslan Khasbulatov szóvivõ vezetõje között a konfrontáció elérte zenitjét. Mindkét fél megpróbálta monopolizálni a hatalmat. Mint a népszerű bölcsesség azt mondja: "melyik oroszországi pártot nem hozod létre, akkor még mindig megkapod a SZKP-t". Mindegyik párt arra törekedett, hogy létrehozzon saját „NNKP-t”, hogy teljes mértékben bombázza a kezét a hatalommal, és így irányítsa az országot, és ami a legfontosabb: az erőforrásait. Szeptember végén Jeltsin aláírta a közvetlen elnöki rendről szóló 1400. sz. Rendeletet, ezáltal a viták konfrontációjának mechanizmusát erőszakossá alakítva. Igen, hatalmas számú ember ment támogatni Borisz Jelcint, de ugyanazon az utcán jelentős számú támogató és védő volt a Fehér Házban. És a védekezők mesterlövészeinek lövöldözésének rendje még mindig sokan nem tudnak megbocsátani Jelcinnek.
Kijev
A kijevi konfrontáció első éjszakáján a Maidan, Mustafa Nayyem újságíró hívására, különféle becslések szerint, két-ötezer dühös ukrán állampolgár jelent meg. Ilyen módon alakult egy „népi tanács”, amely úgy vélte, hogy Ukrajna Viktor Janukovics elnök, aki megtagadta az EU-val az európai integrációról szóló megállapodás aláírását az orosz nyomás alatt, ezáltal elárulta népe. A Népi Tanács követelte az EU-val kötött megállapodások visszatérését, Janukovics és a kormány lemondását, valamint a 2004. évi alkotmány visszatérését, amely nem parlamenti, hanem parlamenti köztársaságot ír elő. Emlékeztetni kell arra, hogy hatalomra jutás után Viktor Janukovics "saját maga" megváltoztatta az ukrán alkotmányt. Sem éjszaka, sem később még a Régiók Pártjának társai sem álltak Janukovics mellett.
Moszkva
Moszkva 1993 októberében káoszba és anarchiaba zuhant több napra - egy helyi - Moszkva polgárháborúba. Összességében egyik ellenkező fél sem irányította sem hatalmi struktúrákat, sem országuk polgárait. Az alfa egység alkalmazottai megtagadták Jelcin parancsát a Fehér Ház felrobbantásáról, de rendszeres katonai egységek mentek felmentésre, akik nagy kaliberű fegyverekből lőttek, majd tűz tört ki.
Ruslan Khasbulatov és Oroszország alelnöke, Alexander Rutsky nem sikerült megszerveznie hatékony haderő-támogatást. A szemtanúk szerint mindent az ügy határozott, bár B. Jeltsin számára mind helikopter, mind menekülési terv készen állt.
A történelem azonban nem ismeri a szubjunktív hangulatot, és Boriss Jeltsinnek sikerült államcsínyt végrehajtania, és minden hatalmi ágot összetörve maga alá, és kényelmes alkotmányt hozott létre "magának", kivéve a parlamenti-elnöki kormányt. Mindez a liberális reformok szükségességének hangos megerősítésével történt. Oroszország a personalizmus, majdnem az autokratia útjára indult. Azokban a napokban 157 ember halálát még nem vizsgálták.
