Az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus politikai természetű - nincsenek nyilvánvaló kísérletek a szomszéd területének megragadására vagy ellenőrzött kormány létrehozására az országban. Ilyen esetekben a nyilvánvaló következményeket okozó okok csak kis része elérhető a nagyközönség számára. Ezért objektív módon csak az események kronológiájáról beszélhetünk, és csak a hajtóerőkre vonatkozó feltételezéseket kell tennünk.
A 2008-ban az Oroszország és Grúzia közötti ötnapos háborúhoz vezető államközi probléma látható gyökerei a belső grúz konfliktusban rejlenek. Ennek az országnak a felépítése három köztársaságot (Abházia, Adjara és Dél-Oszétia) foglal magában, amelyeknek saját kormányuk van. A Szovjetunió összeomlása alatt sokkal nagyobb függetlenséget követeltek, akár külön állam létrehozásának, akár az Orosz Föderációba való belépés jogáig.
A múlt század végére mindez helyi háborúkhoz vezetett a központi kormány, Dél-Oszétia és Abházia között. A felkeléseket orosz közvetítés útján oltották el, és fegyveres orosz békefenntartókat küldtek ki a konfliktus területeken folytatott ellenségeskedés megismétlésének megakadályozására. Az Orosz Föderáció és Grúzia között számos megállapodást kötöttek, amelyek meghatározták az ilyen békefenntartók státusát és kikötötték Oroszország részvételét a köztársaságok helyreállításában.
Ez azonban nem vezetett a központi és a köztársasági hatóságok közötti konfrontáció politikai rendezéséhez, csupán megőrizte az ellentmondásokat. Például Dél-Oszétia és Abházia nem vett részt a grúziai elnökválasztáson. Miheil Saakašvili hatalomra jutásával a konfliktusok ismét a katonai szakaszba kerültek, de most az ott telepített orosz katonák is támadás alá kerültek.
2008. augusztus 7-én a grúz csapatok megtámadták Dél-Oszétia fővárosát, Tshinvalot, amelynek eredményeként a helyi lakosok mellett békefenntartók is meghaltak. Erre válaszul Oroszország katonai műveleteket indított Grúziában „békét kényszeríteni”, amely öt napig tartott és Grúzia vereségével zárult le. Ezt követően az Orosz Föderáció elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, és államközi megállapodásokat kötött velük, amelyek katonai támogatást nyújtanak számukra a grúz hadsereg ismételt támadása esetén.
Mindez Oroszország és Grúzia konfrontációjához vezetett számos területen - kezdve a Borjomi Oroszországba történő behozatalának betiltásával és a vízumrendszer szigorításáig, egészen a Grúzia belépésének megakadályozásáig a Kereskedelmi Világszervezetben.
