Merkantilismus - egy olyan doktrínák halmaza, amelyek ragaszkodnak az aktív állami beavatkozás szükségességéhez a gazdaságban. A kifejezést A. Moncretien közgazdász vezette be.
A merkantilizmus lényege és típusai
A merkantilistek szerint az állam gazdasági részvételének fő formájának az állami protekcionizmusnak kell lennie. Magas behozatali vámokból és a hazai termelőknek nyújtott támogatásokból áll. A merkantilistek az állam fő célját a maximális jövedelem felhalmozásaként tartották szem előtt. Kevesebbet kell költenie, mint amennyit keres, ami kizárja az államadósság kialakulását.
Szokás megkülönböztetni a merkantilizmus két típusát - a korai és a késői.
A korai merkantilismus a 15. század utolsó harmadában - a 16. század közepén létezett. Őt a monetáris egyensúly elmélete jellemezte, amely igazolta a monetáris egyenleg növelésének politikáját. Fontosnak ítélték a nemesfémek megtartását az országban. Az arany, ezüst, valamint a helyi pénz exportját súlyosan üldözték. A merkantilismus fő rendelkezése az áruk behozatalának maximális korlátozása is volt, amelyekre magas vámot állapítottak meg. A kereskedelem egyensúlyának javulását nemcsak a kormányzati bevételek növelésének, hanem a foglalkoztatás növelésének is tekintették.
A kései merkantilismus (a XVI-XVII. Század második fele) az aktív kereskedelmi mérleg rendszerén alapult, amely felváltotta a monetáris rendszert. Fő alapelve a következő volt: "A vásárlás olcsóbb, az eladás drágább." A merkantilizmus politikájának célja a hazai ipar fejlesztésének állami támogatása. Ugyanakkor megszüntették a külkereskedelem szigorú korlátozásait. De az államnak meg kellett óvnia a lakosságot a szabad kereskedelem által okozott degradációtól.
