A marxizmus a politikai, gazdasági és filozófiai doktrína neve, amely az univerzum materialista elméletén alapul. Ezt a tanítást az alapítója, a német filozófus, Karl Marx nevére nevezték el. Hasonló gondolkodású közgazdászával, Friedrich Engels-szel együtt Marx kifejlesztette a történelem, a közgazdaságtan és a kommunizmus doktrína materialista megértését. A marxizmus volt a Szovjetunióban elismert filozófia egyetlen ága.
Használati útmutató
1
A marxizmus a XIX. Század 40-es éveiben keletkezett, amikor a legfejlettebb európai országokban éles harc zajlott a burzsoázia és a proletariátus között. A munkások felkelései szerte Európában zajlottak. Az osztályok közötti kapcsolatok problémája akkoriban nagyon aggódik. Mindenféle titkos társaság létezett, amelynek tagjai megpróbálták eldönteni, hogyan lehet létrehozni a társadalmi igazságosságot. Ezen szervezetek egyikét - a "Kommunisták Társaságát" - Londonban a német bevándorlók hoztak létre. 1847-ben Karl Marx és Friedrich Engels csatlakozott hozzá. Egy évvel később megjelent az új filozófia egyik alapvető munkája, a Kommunista Párt manifesztuma.
2
Általánosságban elmondható, hogy ez a dokumentum a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés programját tartalmazta. A kommunista manifestum a kapitalizmus küszöbön álló haláláról beszélt. A program tíz pontot tartalmazott - a földtulajdon kisajátítását, a progresszív adót, az öröklési jog megszüntetését, a lázadók vagyonának elkobzását, a szállítás központosítását stb.
3
Új filozófiai mozgalom nem merült fel a semmiből. Honnan származik, a német gondolkodók követője, V.I. Lenin a "Marxizmus három forrása és három alkotóeleme" című munkájában mondta. Forrásként rámutat a klasszikus német filozófiára, az angol politikai gazdaságtanra és a francia utópiai szocializmusra. Komponensekként felhívja a figyelmet a materialista filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus elméletére.
4
Minden filozófiai rendszernek különböznie kell az előzőktől. A marxista elméletben az új az összes természetes és társadalmi folyamat materialista megértése, az emberi társadalom mint egyetlen szervezet gondolata volt, amelyen belül folyamatos küzdelem folyik a termelési erők és a termelési kapcsolatok között. A társadalmi fejlődés elmélete e két elem ellentmondásán alapszik. Az egy adott társadalomban alkalmazott tulajdonjogi formák meghatározzák életének minden más aspektusát - osztályokra bontás, politika, államszerkezet és jogok, erkölcsi alapelvek és még sok más. Az ellentmondások halmozódása és súlyosbodása azok között, akik megteremtik a gazdagságot és azokat, akik azokat használják, forradalomhoz vezet.
5
A marxista közgazdaságtan alapelve a többletérték elmélete. Ezt Marx és Engels elődei mondták. Marx szerint a többletérték nem származik sem az árucikkek forgalmából, sem az eladási díjakból. Ez csak a munkaképesség értékéből adódik, amelyet a kapitalista talál a munkaerőpiacon. A német gondolkodók elődei a többletértéket bérleti vagy nyereségként definiálták. Ráadásul a munka nem messze árucikknek minden társadalmi-gazdasági formációban, de csak akkor, ha értékét meghatározzák.
6
K. Marx és F. Engels filozófiai és politikai nézetei tükröződnek alapvető munkáikban. A legfontosabb és legerőteljesebb a Főváros, amely számos baloldali társadalmi-gazdasági mozgalom képviselőinek kézikönyvévé vált. A legtöbb európai társadalom hivatalos ideológiájával ellentmondó marxizmus sok hívet talált. Ennek az elméletnek sok követõje volt a politikában és a tudományban. Oroszországban ez a tendencia nagyrészt G. V. Plekhanovnak köszönhetően jelent meg, aki fordította a Fővárost. Marx hű követői a bolsevikok voltak. A Szovjetunióban a marxizmus állami ideológia volt.
7
A marxista elmélet néhány rendelkezése megtartotta relevanciáját. Folyamatos vitát vált ki a történészek és a politológusok körében. Egyesek úgy vélik, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor más országainak fennállásakor ez a tanítás torzult volt. Mások úgy vélik, hogy ez önmagában gonosz, és a gyakorlatba való átültetés kísérlete emberek millióinak hiábavaló halálához vezetett.
