A vámunió szuverén államok társulása a vámpolitika terén folytatott közös tevékenységekhez. A létrehozott egységes területen egységes vámtételeket és gazdasági korlátozásokat kell alkalmazni, a védő, kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések kivételével.
A vámunió magában foglalja az egységes vámtarifa és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozására szolgáló egyéb intézkedések tagállamok általi alkalmazását. Az egyesület részeként eltörlik a vámokat és a résztvevők közötti határokat.
A vámunió létrehozásának célja a tagállamok gazdasági szintjének emelése. Egy ilyen helynek köszönhetően az áruk az unió egész területén szabadon mozoghatnak, univerzális irányítás mellett. Ha az export tényét dokumentumok igazolják, akkor jövedéki adót nem kell megfizetni.
A vámunió története
Az első vámunió a XIX. Században jelent meg, résztvevői Franciaország és Monaco voltak. A 20. század elején Svájc és a Liechtensteini Hercegség megegyezett az egységesítésről. 1960-ban megalakult az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, amely eltörölte a vámadókat és a tagok közötti kereskedelmi korlátozásokat.
Az EFTA-tagállamok megállapodásokat kötöttek az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról a vámügyekben. Abban az időben bevezették az áruk nyilvántartásának egységes módszereit, dokumentumait és formáit. Az egyesület megállapodásokat ír alá a vámkezelés egyszerűsítése érdekében. Ennek köszönhetően felgyorsul az áruk fejlődése, erősödik a világpiaci gazdaság.
A vámunió elfogadása a posztszovjet térségben
Az Egységes Vámunió létrehozásáról a posztszovjet térségben 2007. október 6-án az Orosz Föderáció, valamint a Kazahsztán és Fehéroroszország köztársaságai hoztak döntést.
A részt vevő országok vámterülete azonban 2010. július 1-jén kezdte meg működését a szerződésben előírt vámkódexnek megfelelően. A három állam határain a vámkezelés és a vámkezelés megszűnt. Az áruk vámkezelés nélküli egyszerűbb szállítása kiküszöböli a költségeket. Ezen felül csökkennek a szállítási költségek.
A jövőben a vámterületen egy egységes gazdasági tér működő szolgáltatási piaccal alakul ki. A kereskedelem mellett a piac számos más tevékenységi terület szolgáltatásait is magában foglalja.
2014-ben és 2015-ben a vámunió kibővült az új országok - Örményország és Kirgizisztán - belépése miatt. A szervezet új tagjainak megjelenése fontos változásokat hozott a régió geopolitikájában. Az új összetételben a vámunió növeli a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok forgalmát.
A vámunió és az irányító testületek összetétele
A vámunió tagjai a posztszovjet téren:
- 2010. július 1-je óta Oroszország és Kazahsztán.
- 2010. július 6. óta Fehéroroszország.
- 2014.10.10-től, Örményország.
- 2015.8.5-től, Kirgizisztán.
A szervezethez való csatlakozásra jelölt személyek Szíria, Tádzsikisztán, Tunézia, a kérdést a közeljövőben fontolóra veszik. A vámunió bővítése jótékony hatással lesz a világpiacra. Ezen felül az új országok bevezetése pozíciójuk kibővítésével gazdasági kilátásokat nyit meg a fejlettebb részt vevő országok számára.
A KU fő irányító testülete a részt vevő országok államfőinek Nemzetközi Tanácsa. Állandó szabályozó testületként a Vámunió különbizottságát is felállították.
2009-ben a szervezet irányító struktúrái átfogó intézkedéseket hajtottak végre a vámunió jogi és szerződéses alapjának megszilárdítása érdekében.
A részt vevő államok elnökeinek döntésével gazdasági bizottság jött létre, amely a nemzetek feletti kormányzás állandó szabályozó testületeként működik. Ez a test viszont az Eurázsiai Legfelsõbb Gazdasági Tanács alárendeltsége.
A vámunió előnyei és hátrányai
Az üzleti vállalkozások számára a vámunió fő előnyei a szabadkereskedelmi övezethez képest a következők:
- A vámunió határain belül az áruk létrehozásának, szállításának és feldolgozásának költségei jelentősen csökkentek.
- A bürokratikus eljárásokból származó idő- és pénzköltségek jelentősen csökkentek.
- A harmadik országokból származó áruk behozatalára vonatkozó kötelező vámeljárások száma csökkent.
- A részt vevő országok vállalkozásai új piacokat nyitottak az áruk számára.
- Egységesítésével egyszerűsítették a vámjogszabályokat.
Érdemes megjegyezni, hogy az áruk kivitelekor nulla HÉA-kulcsot alkalmaznak, és a kivitelre vonatkozó okirati bizonyítékok jelenlétében megfizetett jövedéki adó visszatérítését kell alkalmazni.
Amikor az árukat Fehéroroszországból vagy Kazahsztánból importálják az Orosz Föderációba, a jövedéki adókat és az ÁFA-t az orosz adóhatóság fizeti ki.
Az Orosz Föderáció területén történő szolgáltatásnyújtáskor az adókulcsot, az adóalapot, a beszedési eljárást és az adókedvezményeket az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályaival összhangban határozzák meg.
Alekszandr Lukasenko, a Belarusz Köztársaság elnöke a vámuniót egy újabb lépésként határozta meg az egységes gazdasági térség létrehozása felé, amely a részt vevő államok közötti gazdasági kapcsolatok megfelelő formája.
A vámunió keretében a behozatali vámok összegéből az alábbiak kerülnek átutalásra az országok költségvetésébe:
- RF - 85, 33%
- Fehéroroszország - 4, 55%
- Kirgizisztán - 1, 9%,
- Kazahsztán - 7, 11%
- Örményország - 1, 11%.
Ugyanakkor a vámunió hátrányai között szerepel a rosszul fejlett kereskedelmi feltételek és az áruk tanúsítási eljárásai. Számos ország megjegyzi, hogy a jövedelmek és a jövedelmek állítólag igazságtalanul oszlanak meg az unió tagjai között.
Vélemény volt az a vélemény, hogy a vámunió hátrányos a résztvevők számára, mint projekt, és általában fantom, nem életképes mint mesterséges politikai egység. Kazahsztán különösen azt állította, hogy szuverén jogainak megsértésével jár.
Szakértői tanulmányok azonban azt mutatják, hogy számos okból a vámunió különböző mértékben előnyös tagjai számára.
