A kreativitás, mint a kultúra eleme, a társadalmi interakció különleges formája. Segítségével megvalósul a társadalmi csoportok és az egész nemzetek életének folytonossága. A népművészet, az alkalmazott művészetek, a kézművesség csupán néhány kreatív tevékenységtípus, amelyek célja a társadalom szellemi igényeinek kielégítése.
Használati útmutató
1
A "kreativitás" fogalmának számos szempontja van, és ezért számos tudományos tudományág érdekkörébe tartozik, amelyek a társadalmat és a kultúrát tanulmányozzák. A kreativitást általában egyéni vagy kollektív tevékenységként értik, amelynek tárgya új művészeti formák létrehozása. A kreativitás palettája szokatlanul széles, nemcsak a társadalom kulturális életének vonásait tükrözi, hanem a technológiai újításokat is.
2
A kreativitás társadalmi természetének megértéséhez mélyre kell nézni a történelembe. A kreatív tevékenység kialakulását nagymértékben befolyásolta a lakosság életkörülményeinek megváltozása és a városok kialakulása. A vidéki munkával szakított városlakók kézművességgel fordultak elő, amely egyedi kulturális remekműveket adott. Nagyon gyakran a középkori mesterek termékei, amelyek a mindennapi életben is alkalmazhatók voltak, az alakok kifinomultságát és a gazdag dekoratív mintázatot különböztették meg.
3
A kreativitás társadalmi jellege világosan megjelenik a reneszánsz karneváli kultúrájában. A tömeges ünnepek, ünnepségek, hétköznapi emberek szórakozása a nemzeti kultúra részévé vált, és a népi művészet különféle formáit váltotta ki, amelyek az évszázadokon át mentek át. A tömegek utcai kreativitása nemzeti ünnepekké nőtte ki magát, és hozzájárult a színházi művészet fejlődéséhez is, amelynek társadalmi jelentőségét nehéz túlbecsülni.
4
A legfejlettebb társadalmi formájában a kreativitás a folklór formájában jelenik meg. Ez a kifejezés a XIX. Század közepén jelent meg, és nem csak a népi költészetre és irodalomra, hanem a népi hagyományokra is értett a legáltalánosabb értelemben. Különböző típusú folklór, beleértve a kulturális tárgyak komplexeit is, a szociológia és az néprajz keretein belül tanulmányozott tárgyakká vált.
5
A szociológiai tudósok részletesen és szubjektív módon tanulmányozzák a kreativitás, annak információi és műszaki felszerelésének megjelenésének és fejlődésének gazdasági, ideológiai és társadalmi feltételeit. A szociológiai kutatások egyik területe a kreatív tevékenységtípusok interkulturális kölcsönhatásának tanulmányozása, amelyet az etnokulturális hagyományok kialakításának egyik vezető tényezőjének tekintnek.
6
A kreativitás mint társadalmi jelenség a társadalom globalizációjának összefüggésében továbbra is igényes, bár a modern posztindusztriális világban aktív kulturális átalakulások alakulnak ki a kreatív tevékenység szokásos formáiban. Az ezredfordulón a kreativitás, amelyen keresztül a fontos társadalmi funkciókat megvalósítják, továbbra is jelentést formáló tényező a társadalmi életben.
