Az emberiség története katonai konfliktusok sorozata. Az évszázadok során a harcoló felek fegyverzete és a csapatok taktikája megváltozott. A modern hadviselés célja azonban változatlan: a területek megragadása, az ellenség ellenállásának elnyomása, valamint politikai, katonai és ipari potenciáljának felszámolása.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/01/kak-vedutsya-sovremennie-vojni.jpg)
Használati útmutató
1
A modern háború leggyakrabban aktív politikai képzéssel kezdődik. Az idegen államban való befolyás elérése érdekében az agresszor megpróbálja protektívjainak előmozdítását egy másik ország politikai struktúráiban és hatóságain keresztül felhasználni. Az ilyen rejtett agresszió gyakran közvetlen nyomássá válik egy szuverén állam hatalmára, és akaratát egy potenciális ellenfélre kényszeríti.
2
Időnként a politikai befolyás eredménye nem felel meg az agresszornak, különösen akkor, ha az „áldozat” megőrzi azt a képességét, hogy ellenálljon valaki más politikai akaratának. Ebben az esetben a "bársonyos" forradalmak végrehajtásának vagy az állam belső ügyeinek közvetlen fegyveres beavatkozásának taktikáját kell használni. Ebben az esetben a szokásos ürügy a "demokrácia helyreállítása" vagy a "terroristák" ellenállásának elnyomása. Az agresszió politikai fázisa közvetlen katonai akcióvá alakul.
3
A legtöbb modern háború korlátozott területen zajlik. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a helyi katonai műveletek nem terjedhetnek ki nagy területekre. Erre példa a nemzetközi terrorizmus elleni globális háború, amelyet az Amerikai Egyesült Államok szerte a világon folytat. Ha egy politikai csoport nem felel meg az Egyesült Államok kormányának, akkor azt terrorista szervezettel azonosítják, és az agresszió tárgyává válik.
4
A modern háborúk teljes természetűek, mivel nemcsak a teljes testi helyet fedik le, ahol az ember él, hanem a mentális teret is. A modern katonai konfrontáció egyik hatalmas tényezõje az információs háború, amelyet a televízióban, a rádióban és az interneten harcolnak. A katonai konfliktusokban részt vevők számára az információ minden oldalról áramlik, amelyek többsége tendenciális és nem ellenőrizhető.
5
A modern hadviselés sajátos jellege a katonai műveletek célkitűzéseinek megváltoztatásával is összefügg. Ha a korábbi időkben az agresszor az ellenség átadására és a legitim kormány megdöntésére törekedett, most megpróbálja "feloszlatni" az állami hatalmat, megkérdőjelezve annak létezésének tényét. Az ilyen taktika értelmetlenné teszi az „áldozat” ellenállását, mivel nem világos, hogy pontosan mit kell védeni.
6
A modern kor háborúi elhúzódnak. A harc gyakran nem redukálható egyetlen döntő csatára vagy csaták sorozatára. Példa erre a katonai konfliktus Irakban, Szíriában és Afganisztánban. Időnként az egyik fél határozott katonai műveletet hajt végre, de ez csak ideiglenes helyi győzelmet eredményez, anélkül, hogy befolyásolná a háború általános eredményét.