Az ortodox kereszténység askétikái gyakran magányt kerestek, elmozdulva a világi életből. Más szavakkal, szerzetessé váltak, mert még a „szerzetes” szó is kapcsolódik a mono-one szóhoz.
Használati útmutató
1
A szerzetes élete radikálisan különbözik a laikusok életétől: a kolostor elhagyása azt jelenti, hogy minden eszközt el kell hagyni, lehetőséget kell teremteni a család létrehozására és a világi ügyekbe. A szerzetes teljes léte a tonizálástól kezdve kétféle tevékenység köré fordul: engedelmesség és ima.
2
Ez az oka annak, hogy a szerzetesség elfogadása hosszú előkészítő időszakot megelőz - az engedelmesség időszakát. Ezt az időszakot a laikus a kolostorban tölti, együtt dolgozik és imádkozik a testvérekkel, megtanulva a világtól távol élni. Ha a kezdő nem veszíti el a szerzetesi élet iránti vágyát, akkor ő veszi át a kvantumot.
3
A szerzetesek életmódjának három fajtája létezik: kollégium, remetehely és terelés. A hostel egy kolostorban él, mint közös testület, amikor a testvérek együtt dolgoznak, élnek és teljesítik az imaszabályt.
4
A remete a szerzetesek teljes magánya, ebben az esetben az ember elvállik a kolostortól, és elhagyja a világtól távol eső helyeket, ahol engedelmes, és csaknem teljes élettartama, élelme és anyagi java hiányában van.
5
A vándorlás két vagy három szerzetes együttes engedelmessége, különálló összetettként élnek, együtt dolgoznak, önállóan ellátva minden szükségeset.
6
Minden életmód bizonyos nyomot hagy a szerzetesek életének és létezésének sajátosságaira. A miniszter napi rutinja azonban minden esetben nagyon feszült. A szerzetesi okmány szerint a pihenő és alvási idő nem haladja meg a 6-7 órát: éjszaka 4-5 óra és délután 1-2 óra. A mindennapi élet sarokköve az imádságszabály: egyedül a sejtimától a templomokban folytatott közös imáig.
7
A testvérek az imáktól kezdve szabadidejüket az úgynevezett engedelmességben töltik - a kolostor fenntartására és minden szükséges ellátására irányuló munkák során, mivel a legtöbb kolostor teljesen önellátó.
8
A kolostor életkörülményei a kolostor helyétől és a charta súlyosságától függően eltérőek. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő kolostorokban a világi élet pillanata, mint például a mobil kommunikáció, az internet és a mindennapi élet hírei, bizonyos mértékben beáramlik a szerzetesek életébe.
9
A távoli kolostorokban az élet annyira magányos, hogy az országban és a világban zajló eseményekről szóló információk is rendkívül ritkán szivárognak be. Úgy gondolják, hogy minél távolabbi a kolostor, annál szigorúbb a kolostor alapokmánya, annál kevésbé zavarja a világi élet a szerzetesi szolgálatot, annál jobban teljesíti a szerzetes az emberek és Isten szolgálatát.
