Magyarország fővárosában, Budapest az Európa legnagyobb zsinagóga. Ennek oka az a tény, hogy Budapesten él az Óvilág legnagyobb zsidó vallási közössége - mintegy 100 ezer ember. A fő zsinagóga a főváros központjában található. A 19. században épült, bizánci-mór stílusban, amely egyértelmű reakciót váltott ki. A zsinagóga első pillantásra egy mecsetre hasonlít, amelyen két minaret található.
A 19. század óta a magyarországi zsidó közösség egész Európában a legaktívabb és legnagyobb. Előterjesztette egy központi zsinagóga Budapesten történő létrehozásának gondolatát is. Minden zsidó szerette volna egy csodálatos épületét, amely a régi zsinagógák közül a legnagyobb.
Az adománygyűjtés a 19. század közepén kezdődött, és a város zsidónegyedében egy zsinagóga építése 1854-ben kezdődött. A zsinagóga projektet Ludwig Förster osztrák építész készítette, a bécsi építész, Frides Fesl pedig az épület belsőépítészetével foglalkozott.
A bizánci-mór stílus, messze minden zsidótól, megértést és jóváhagyást talált, ám ez a közösség kívánsága volt - a zsinagóga megjelenésének a Közel-Keletre kell hasonlítania.
A zsinagóga nagyszabású megnyitására 1859. szeptember 6-án került sor. Azóta a legnagyobb a világon, a New York-i Emanuel Zsinagóga után. A zsinagóga három hajóját 3000 hívő fogadására tervezték.
1931-ben egy másik kisebb épületet adtak a zsinagógának, és ez szimbolikus volt - azt a ház helyén állították fel, amelyben a cionizmus alapítója, Theodor Herzel született. Most itt van a Budapesti Zsidó Múzeum.
A nyitó nap óta nemcsak a vallásos istentiszteleteket tartják a zsinagógában, hanem társadalmi eseményeket is. Liszt Ferenc, Camille Saint-Saens francia zeneszerző és mások zenei alkotásaikat a zsinagógában mutatták be.
