Az ortodox egyház által ünnepelt sok ünnep közül vannak nagyok. Különösen ünnepélyesen és széles körben ünneplik őket a hívõk. A húsvétot a keresztény ünnepnek tekintik, és a 12 legjelentősebb ünnep is a legjelentősebb.
Gördülő tizenkét ünnep
A hívõ keresztények húsvéti ünnepeket hívnak. E fő egyházi ünnep alapja a Jézus Krisztus csodálatos feltámadásának legendája, amelyet keresztre feszítettek meg a zsidó bíróság szanhedrinjének ítéletével. A feltámadás gondolata központi szerepet játszik a kereszténységben, ezért az esemény tiszteletére szolgáló ünnepnek különös szerepe van.
A keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség és a telihold utáni első vasárnap ünneplik, feltéve, hogy soha nem esik egybe a zsidóval. Így a húsvét "vándorló" ünnep, amely évről évre különböző számokra csökken.
Három másik fontos tizenkét ünnep kapcsolódik a húsvéthoz - az Úr Jeruzsálembe való belépése, az Úr felemelkedése és a Szentháromság napja.
Az Úr Jeruzsálembe való bejárata Pálma vasárnap is nevezik, amelyet a húsvét előtti utolsó vasárnap ünnepelnek. Ez a nyaralás az evangéliumi legenda alapján történik, hogy miként vértanúja és feltámadása előtt Jézus Krisztus megérkezett Jeruzsálembe, ahol az emberek, üdvözölve, pálmaágakat dobtak az út felé Jézus elõtt.
A húsvét utáni 40. napon ünnepeljük a felemelkedést. Ez az evangélium legendán alapul, amely szerint Jézus Krisztus mennybe emelkedett tanítványai jelenlétében.
Oroszországban a Szentháromság egyesült a Semik szláv ünnepével, amelyet a növényzet szelleme szentelt. Innen jött az a szokás, hogy a Szentháromság-házat növényzettel díszítik és táncokkal vezetik a nyír körül.
A Szentháromság ünnepe a Szentléleknek az apostolokon a húsvét utáni 50. napon való leszármazásán alapszik. Az ortodox egyház különös jelentőséget tulajdonít ennek az eseménynek, és Jézus szövetségeként értelmezi azt, hogy a kereszténység üzenetét átadja minden nemzetnek.
