Sokan sajnálják, hogy az emberi jogokat nem fentről adják meg. Harcolni kell értük. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem elegendő egy progresszív törvény elfogadása, továbbra is meg kell valósítani annak alkalmazását. Elena Lukyanova örökletes ügyvéd és jelenlegi emberi jogi aktivista.
Kiindulási feltételek
A szerető szülők nemcsak szavakkal és tettekkel befolyásolják a gyermekeket, hanem a szokásos életvitel során is. Az ilyen jellegű példák nagy számban adhatók meg. Az orosz ügyvéd, köz- és politikai szereplő, Elena Anatolyevna Lukyanova 1958. június 27-én született egy híres szovjet családban. A szülők Moszkvában éltek. Apja, egy híres politikus, a Szovjetunió Legfelsõbb Tanácsában dolgozott. Anya kutatást végzett az Orvostudományi Akadémián. A lány energikus és kíváncsi lett. A fiatal körmökből származó gyermeket függetlenségre tanították.
Amikor Elena hét éves volt, az iskolába küldték, ahol alaposan tanulmányozták az angol nyelvet. Jól tanulmányozta. Aktív részt vett társadalmi rendezvényeken és amatőr előadásokon. Az úttörő táborban a csapat elnökévé választották. Apja gyakran vitte a színházba. A híres Taganka Színház szinte az összes premierjén részt vettek. Amikor eljött az idő a szakma megválasztására, Lukyanova egy ideje kételkedte. A szülők határozottan javasolták, hogy lépjenek be az Irodalmi Intézetbe, de Elena a Moszkvai Állami Egyetem jogi karját választotta.
Szakmai tevékenység
1980-ban jogi diplomát szerzett, és Lukyanova belépett a Jogi Tanszéken. A disszertációval végzett munkával párhuzamosan előadásokat tartott harmadik évfolyam hallgatói számára. Négy évvel később megvédte a "Jog, mint a szovjet állami jog forrása" témáját. Abban az időben a Kommunista Párt volt a szovjet emberek jogainak forrása és biztosítéka. Elena Anatolyevna kreativitása és friss ötletei termékeny talajra estek - egy évvel később az országban megkezdődött a perestroika. 1991. augusztus eseményei után a tudományos tevékenységet meg kellett szakítani.
Az ország politikai rendszerének változása fájdalmas volt. Az alsó osztályok nem értették meg, mi történik. A felsők pedig megosztották az állami vagyont, figyelmen kívül hagyva a külföldi tanácsadók ajánlásait. 1993 végén Lukyanovát meghívták felelős posztra, mint az Állami Duma készülékeinek szakértőjét. Addigra már a moszkvai regionális ügyvédi kamara tagja volt. Kompetenciájának témája a választási eljárások és a választások jogi támogatása volt. 2010-ben Lukjanovát a Közös Kamara tagjává választották.
