Nikita Hruscsov - a Szovjetunió állampolgára - 1953 és 1964 között volt a KKPP Központi Bizottságának első titkára. Az egyetlen politikai vezetője, aki élete során távozott posztjáról. Uralkodásának idejét "kiolvadásnak" nevezték, mivel Hruscsov alatt Sztálin "személyiségkultusa" megsemmisült, demokratikus reformokat hajtottak végre és sok politikai foglyot rehabilitáltak.
Korai évek
A jövőbeli politikus, Nikita Hruscsov 1894. április 15-én született Kurszki tartomány Kalinovka faluban. Nikita apja - Szergej Nikanorovics Hruscsov (1938-ban tuberkulózisban halt meg) és édesanyja - Ksenia Ivanovna Hruscsov (1945-ben halt meg) nagyon szegény emberek. Szergej Nikanorovics bányászként dolgozott. Nikitának volt húga, Irina.
Télen a fiát egy plébániai iskolában tanulták, nyáron pedig pásztorként kellett dolgoznia családjának. 1908-ban, amikor Nikita 14 éves volt, családja költözött a Nagyboldogasszony bányához, a Yuzovka (Donetsk város korábbi neve) közelében. Nikita Hruscsov szerelőként szerepelt egy gyárban. 1912 óta a fiatalember szerelőként kezdett dolgozni a bányában. 1914-ben, amikor az első világháború megkezdődött, Nikitát a bányász szakma miatt nem hívták frontba.
1918-ban Hruscsov csatlakozott a kommunista párthoz, és két évvel később a Donbass Rutchenkovsky bánya vezetőjévé vált. 1922-ben a leendő politikus belépett a Donbass Ipari Főiskolába, ahol megválasztották párttitkárának.
Politikai karrier
1928-ban, Lazar Kaganovich (Sztálin legközelebbi munkatársa) mecénásának köszönhetően Hruscsov kapta első komoly posztját. Kharkovban, ahol az ukrán kormány abban az időben volt, a kommunista párt szervezeti osztályának helyettes vezetőjévé nevezték ki. Nem volt elegendő középfokú végzettség a politikai karrier előmozdításához. Ezért Nikita Szergejevics belép a Moszkvai Ipari Akadémiába, ahol a pártbizottság titkárává választják meg.
1935 - 1938 között Hruscsov a Moszkva Bizottság első titkára volt, helyette mentorának Lazar Kaganovics helyett. 1938-ban Nikita Hruscsovot újra áthelyezték Ukrajnába az ukrán SSR első titkárának kinevezésével. Ebben az időszakban Nikita Szergejevics harcosként mutatkozik be a "nép ellenségei" ellen. Csak egy év alatt az ő megbízása alapján mintegy 120 ezer nyugat-ukrán embert bántalmaztak.
A Nagy Honvédő Háború alatt Hruscsov a frontvonal mögött álló partizán mozgalom vezetõje volt, a háború végére katonai hadnagy rangját kapta és az ukrán SSR vezetõje maradt.
1949 végén Hruscsovot áthelyezték Moszkvába, és kinevezték a Moszkvai Pártbizottság első titkárává és a Népi Szövetség Központi Bizottságának titkárává. Ebben az időszakban Hruscsov teljes mértékben megszerezte Sztálin bizalmát. A vezető halála után két jelentkező volt az államvezető posztjára: Hruscsov és Beria. Rally-val G.M. Malenkov (a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és társult I. V. Sztálin), Nikita Szergejevics kiküszöbölte a versenytársat. Beria őrizetbe vették és hamarosan lelőtték.
Szovjetunió vezetése
1953. szeptember 7-én a Központi Bizottság plenáris ülésén Hruscsovot választották a KKP Központi Bizottságának főtitkárává.
Hruscsov kezdeményezése szerint 1954-ben bevezették a szűzföld elsajátításának tervét a gabonafélék termelésének növelése érdekében. Nikita Szergejevics 1956-ban, a SZKP huszadik kongresszusán beszédet tett József Sztálin "személyiségkultusának" feloldásáról. Ez a jelentés élénk epizód volt Hruscsov politikai karrierjében. Hála neki, megkezdődött a „sztálinista” elnyomás áldozatainak politikai „olvadása” és tömeges rehabilitációja.
Uralkodásának évei során Hruscsov megszabadította az országot a félelemtől, több mint húszmillió állampolgárt amnesztillált (sokan már posztumuszul), és hozzájárultak a tudomány és a technológia fejlődéséhez. Hruscsov alatt megszervezték az első atomerőmű - az első műhold - elindítását, és megtették az első őrzött repülést az űrbe. Hruscsov az országgazgatás pozitív eredményei között is szerepelt: ingyenes lakhatás építése, kulturális csere a külföldi országokkal, útlevelek kiadása kollégáknak és a hadsereg csökkentése.
1964. október 14-én a SZKP Központi Bizottságának plenáris ülésén úgy döntöttek, hogy Nikitát Szergejevics Hruscsovot elbocsátják az államvezetõ posztjáról. Leonid Brežnev lett utódja.
Életének utolsó éveiben Nikita Hruscsov nyugdíjasként Moszkva közelében fekvő dakájában élt. Imádta a fényképezést, kerti tevékenységet folytatott, szeretett hallgatni a nyugati rádióműsorokat. Nikita Szergejevics 1971. szeptember 11-én Moszkvában miokardiális infarktus miatt halt meg. A Novodevicsy temetőben temették el.
