Jean Pierre Fabre a Togói Afrikai Köztársaság ellenzéki pártjának, a Nemzeti Változások Szövetségének (Alliance Nationale pour le Changement) politikája és vezetője. Ezt megelőzően több éven át a Változásokért Erők Szövetsége főtitkárának posztját töltötte be, e 2007 és 2010 között a togói nemzeti közgyűlésben e párt képviselőcsoportjának vezetőjének tartották. A legfontosabb ellenzéki elnökjelölt a 2010-es és a 2015-ös elnökválasztáson.
Életrajz és oktatás
Pierre Fabre 1952. június 2-án született Lome városában. Togói iskolában járt. A Lille Egyetemen végzett üzleti menedzsment diplomával. 1979-ben a mester fokozat megszerzése után visszatért Togóba. Miután négy évre visszatért szülőföldjére, a Benini Egyetemen tanított, 1981 és 1991 között az építészet és a urbanizmus kutatócsoportjának főtitkára volt.
Nős. A Fabra családnak két gyermeke van.
Politikai karrier
Az 1990-es évek elején Pierre Fabre találkozott a Tribune de Democrat és a Temp de Democrat két heti napilap szerkesztőjével. 1991-ben szóvivőjeként részt vett az Országos Nemzeti Konferencián.
Február 1-jén a Gilchrist Olympio alapította az UFC-t vagy a Változások Erõinek Unióját. Az akkoriban létező összes togói ellenzéki párt szövetségi szövetsége volt. Olimpio kinevezte magát a párt elnökének, Pierre Fabre-t pedig fõtitkárává választották.
2002 végén a Togói Nemzetgyűlés az elnöki hivatali korlátozások megszüntetéséről szavazott. Ez a döntés lehetővé tette az akkor hatályban lévő Gnassingbe Eyadema elnök újabb hivatali időtartamot. Az ellenzék elítélte ezeket a cselekedeteket, és felhívta szavazóit és a togói lakosságot, hogy szavazzanak az Eyadema ellen.
Új togói elnökválasztást terveztek 2003 júniusában. Röviddel kezdésük elõtt Pierre Fabre-t és Patrick Lawsont, mint ellenzéki vezetõket letartóztatták a lázadás felbujtására szolgáló elõzetes ügyben. Aztán engedték szabadon, de csak azért, hogy újra megvádolják őket. Ezúttal egy benzinkút gyújtogatásában való részvétel, amelynek eseménye 2003 májusában történt.
2005 februárjában az újonnan megválasztott Eyadema elnök váratlanul meghal a posztján, és a kormány úgy határoz, hogy korai választásokat tart egy új elnökre. Emmanuel Bob Akitani, az ellenzéki jelölt hivatalosan elvesztette a versenyt az uralkodó togói rallypárt, a Foret Gnassingbe jelöltje felé. Ezután az ellenzék megkérdőjelezte a választási eredményeket, amelyek nyugtalanságot okoztak a helyi lakosság körében, valamint számos tiltakozást. A Változás Erõi Unió (UFC) nem volt hajlandó részt venni a 2005 júniusában felállított kormányban, és ennek az ellenzéki pártnak csak egy tagja csatlakozott a kormányhoz kizárólag saját belátása szerint.
2007 októberében az UFC párt ismét részt vett a parlamenti választásokon. Pierre Fabre ezután tette a képviselők listáját, és a Nemzetgyűlés 81 helyéből 27-et nyert. Bár az uralkodó párt megtartotta a parlamenti többséget, az UFC megerősítette Togo legnagyobb ellenzéki pártjának jogállását. A szülővárosában, Fabra Lome-ban az UFC 5-ből 4-et nyert a helyi Nemzetgyűlésben, így Fabre-t a Loma Nemzetgyűlés vezetőjévé választották.
A számos jogsértés ellenére, amelyre az UFC párt rámutatott, a togói alkotmánybíróság 2007. október végén megerősítette a parlamenti választások eredményét. Aztán mindenki elkezdte felkészülni a 2010-es elnökválasztásra.
2010-es elnökválasztás
Kezdetben mindenki úgy gondolta, hogy a 2010-es elnökválasztáson az UFC vezetőjét, Gilchrist Olympio-t jelöljük. Hátfájás miatt azonban nem tudott időben eljönni Togóba és jelentkezni, és elvégezni a szükséges orvosi vizsgálatot. Ezután úgy döntöttek, hogy Pierre Fabre-t kinevezik Olimpio helyett, főleg mivel a jelölést az ellenzék teljes mértékben és teljes mértékben jóváhagyta az UFC személyében.
Az elnökválasztási kampány során Pierre Fabre megpróbált összegyűjteni számos ellenzéki pártot, amelyek nem tagjai az UFC-nek, körbeutazták az országot, beszélgettek a szavazókkal. Felszólította a kormányt, hogy ne vezesse a választásokat a jelenlegi Gnassingbe elnök javára.
De közvetlenül a választások után a váratlan esemény történt: a szavazóhelyiségekben a választási eredményeket a VSAT műholdas rendszeren keresztül kellett továbbítani a központi választási bizottsághoz, ám váratlanul kudarcot vallott (vagy a kormány leállította). Ennek eredményeként a választási eredményeket manuálisan számították ki, amelyre az UFC párt teljesen felkészületlen volt.
A választások eredményeként Gnassingbe a szavazatok csaknem 61% -át, Fabre - valamivel kevesebb, mint 34% -át kapott. Fabre a tisztességtelen és csalárd választások ellen tiltakozást próbált szervezni, ám a rendõrség és a biztonsági erõk szétszórták a tüntetõket. Egy idő után kutatásokat végeztek az UFC irodáiban, és a rendőrség elkobozta az összes számítógépet és dokumentációt, ezért az UFC ezt követően nem tudta bizonyítani a választási csalások tényét.
A Fabre által elért 34% -os eredmény azonban sokot lenyűgözött. Először azért, mert 2010-ig senki sem tekintette Pierre Fabre-t elnökjelöltnek. Másodszor, mivel Fabre-nak nem volt korábbi politikai tapasztalata, és nem végzett komoly munkát a Nemzetgyűlésben.
2010-ben az UFC, az Olimpio vezetésével, megállapodást kötött a kormányzó párttal a hatalommegosztásról. Ennek ellen tiltakozva Pierre Fabre lemondott az UFC-ről, és létrehozta saját pártját, a Változások Nemzeti Szövetségét (ANC), amely kemény vonalon támogatja a kormánygal kötött megállapodásokat. A 2013. évi parlamenti választásokon ez a párt a Nemzetgyűlés 81 képviselőhelyéből 19-et nyert.
