A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság különösen súlyos lett egyes gazdasági problémákkal küzdő országok számára. Például Európában Görögország volt az egyik kiszolgáltatott állam. Az ország jelenlegi helyzetének megértéséhez meg kell ismernie azokat az okokat, amelyek negatív változásokat okoztak a gazdaságában.
A közös valuta és a gazdasági integráció egyéb elemei ellenére az euróövezet országainak fejlődése meglehetősen egyenetlen. Franciaország és Németország sikeres gazdaságai együtt élnek Görögországgal és Spanyolországgal, amelyek időszakonként felszívják a helyi válságokat.
Az euróövezetbe való belépés után a görög gazdaság aktívan képes fejlődni. Ezt az esélyt azonban nem használta ki teljes mértékben. A páneurópai gazdasági programokban való részvétel révén Görögország hozzáférést kapott a kölcsönökhöz, amelyeket a kormány rövidlátóan kihasznált. Az államadósság növekedett, de a kapott pénzeszközöket irracionálisan költötték, például, hogy jelentős köztisztviselõket tartsanak fenn.
A görög állami szektor kiemelkedő helyet foglal el a gazdaságban - a bruttó hazai termék akár felére termeli. Bizonyos területeken azonban lelassítja a gazdaság fejlődését is - a magántermelők a korlátozások miatt gyakran nem képesek teljes mértékben versenyezni az állammal. A hitelek miatt mind a köztisztviselők létszáma, mind a fizetésük nőtt. Ezt azonban nem kísérte az állami bevételek és a munkatermelékenység valós növekedése. Súlyosító hatást gyakorolt a korrupció, amellyel az állam nem tudott hatékonyan harcolni.
Népszerűségének növelése érdekében a kormány növelte a szociális juttatásokat, például a nyugdíjakat. Ez hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez. Ugyanakkor növekedtek az adófizetési problémák, amelyek jelentősen csökkentették a költségvetés feltöltését.
Ezek a negatív tendenciák átfedték a globális gazdasági állományt, ami elsősorban a turisták számának csökkenését és az ország számára annyira jelentős veszteségeket okozott az ágazatban. Az államadósság meghaladta az ország éves GDP-jét, és a költségvetési hiány 10% -ra nőtt. A görög válság még az eurót is fenyegetéssé tette, amelynek eredményeként más EU-országok kénytelenek voltak beavatkozni. Számos programot állítottak össze, amelyek szerint a görög gazdaságnak el kellene válnia az elhúzódó recesszióból.
