Ezt az embert lemondottnak ítélték, távollétében halálra ítélték, és jutalmát kinevezték a fejéért. Salman Rushdie belépett a világirodalom történetébe, mint az iszlám vallás alapjai elleni hírhedt esszé szerzője. Valójában filozófus, aki élénk metaforák formájában megpróbálja közvetíteni az olvasónak a világról alkotott elképzeléseit.
Salman Rushdie: tények egy életrajzból
Ahmed Salman Rushdi hírnevet szerzett próbaművek szerzőjeként, irodalomkritikusként és publicistaként. 1947. június 19-én született Bombay-ban. Az oktatás magániskolában kezdődött. Szülei 14 éves korában Angliába küldték, ahol beiratkozott a rangos Rugby iskolába.
Apám ragaszkodott ahhoz, hogy iskola után Salman beiratkozott a cambridge-i King's College-ba. Itt a leendő író angol irodalmat és történeti tudományokat tanulmányozott.
Aztán a Rushdie családnál eljött az idő a tárgyalásokra. A Pakisztán és India közötti konfliktus során sok muszlim kénytelen volt áttelepülni Pakisztánba. Salman családja Karachiba költözik.
A diplomával Rushdy visszatért családjába. Első munkahelye a televízió volt. Később visszatért az Egyesült Királyságba, ahol copywriteként dolgozott egy nagyvárosi reklámügynökségnél. 1964-ben Rushdy brit állampolgár lett.
Rushdie már régóta keresi a családi boldogságot. Négyszer házas. Salman első felesége, Clarissa Luard irodalmi ügynök volt; ebben a házasságban Salmannak fia, Zafar volt. A második feleség Marianne Wiggins, az Egyesült Államokból származó író. Rushdy harmadik házasságot kötött Elizabeth Weiss, a brit kiadóval. Fiút született, Salmant, aki Milánó nevet kapott. Rushdie negyedik házassága Padme Lakshmi volt.
Salman Rushdie alkotó útja
Salman irodalmi karrierjét a Grimus regény kiadásával kezdte (1975). A könyvet a tudományos fantasztikával határos műfajban írták. A regény azonban nem volt sikeres, és nem vonzott le a kritikusokra. De Rushdie következő munkája, a gyerekek az éjfél (1981) Salman-t az egyik legolvasottabb szerzővé tette. Ezt a regényt továbbra is a legjobb művének tekintik.
Két évvel később Rushdy elkészítette a „Szégyen” című regényt, ahol gúnyosan kritizálta Pakisztán politikai rendszerét. A könyv az úgynevezett mágikus realizmus stílusában készült.
