Egy olyan északi országban, mint Izland, valamivel több mint 300 ezer ember él. A lakosság nagy része a nagy vikingek leszármazottai. És szeretik és tisztelik hazájuk hagyományait és szokásait.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/82/tradicii-i-obichai-islandii.jpg)
A izlandok nagyon büszkék országukra, valamint arra, hogy anyanyelvük nem változott évek óta.
A turisták néha azt gondolják, hogy az izlandiak nem barátságos nemzet a látogatók számára. Valójában a izlandiak önmagukban egyszerűen meglehetősen visszafogottak; nem szokás, hogy még barátokkal és rokonokkal való találkozásukkor is kifejezzék érzéseiket. Mindig azonban melegen megköszönik a rokonoknak, hogy együtt töltöttek időt. Azok a külföldiek, akik az izlandi vakációra jöttek, gyakran meghallhatják a helyi lakosság kérdését: „Tetszik az országunk?”. Ugyanakkor az izlandiak azt várják el, hogy a turisták megcsodálják Izlandot.
A izlandiak visszafogott északi emberek, ám nagy figyelmet fordítanak az ünnepekre, tudják, hogyan kell szórakozni és jól pihenni. A helyi lakosság körében a kedvenc ünnepek a karácsony és az újév. Télen azonban nemcsak az ilyen ünnepeket nagyszabású ünnepségekkel ünnepelik. Tehát például Izlandon a téli hónapokban hagyományosan karnevál kerül megrendezésre, a Maslenitsa ünnepségére emlékeztetve. A régi szokások szerint szokás olyan italt inni, mint a snapps az ünnep ideje alatt, és cápahúst fogyasztani, ami még a külföldiek számára is ehetetlen és általában gyanús.
Egy másik téli ünnep, amelyet Izlandon hagyományosan ünnepelnek, a téli közép ünnep. Ez pogány ünnep, melyet ősi rítusok és rituálék kísérnek. Noha az izlandi lakosság szinte az egész lakossága vall kereszténységet, a pogány emberek több mint 5% -a él az országban. Ezenkívül még a keresztények is tisztelik az ősi pogány hagyományokat és tisztelik őseik emlékét.
Az elmúlt néhány évtizedben Izland nem fogadta el a hivatalos házasságkötési gyakorlatot. Sok család egész életében közönséges házasságot él.
Az Izlandon már régóta fennálló hagyomány szerint az újszülött gyermekeknek nem adnak vezetéknevet. A dokumentumok rögzítik a gyermek nemét, nevét, valamint az apj nevét.
Izland azon kevés ország egyike, ahol a helyi lakosság továbbra is őszintén hisz a varázslatos lények létezésében. A izlandiak úgy vélik, hogy a trollok a sziklákban élnek, a helyi tündérek és elfek a pusztában élnek. Annak érdekében, hogy ne zavarják a varázslatos lényeket, Izlandon tilos új utak építése vagy lefektetése fenntartott helyekre és olyan helyekre, ahol sziklák, barlangok, barlangok vannak.
A izlandok nagyon szeretik szülőföldjét, elsősorban a különleges természet miatt. Nem döntöttek úgy, hogy más országokba utaznak. Ha a izlandok úgy döntenek, hogy elhagyják a házat, akkor kirándulásra indulnak, szülőföldjük kirándulására. Ugyanakkor a szélsőséges éghajlati viszonyok nem zavarják őket.
Egyszer Izlandon a tilalom járt. Mivel a helyiek hagyományosan nem fogyasztanak "könnyű" alkoholt. Ha ebben az országban isznak, akkor az erős alkoholos italokat részesítik előnyben. Ugyanakkor az otthon függetlenül elkészített alkoholt, például a hagyományos erős tinktúrákat, sokkal jobban értékelik.
Érdekes népi szokások megőrződtek Izlandon. Például itt nem szokás, hogy kopogtasson egy fára a baj elkerülése érdekében. A gonoszok elleni védelem érdekében az embernek hangosan és határozottan ki kell kiabálnia a következők egyikét: 3, 7, 9, 13. Az új házban vagy új lakásban az első termékeknek sónak és kenyérnek kell lennie, csak ebben az esetben mindig lesz harmónia, boldogság és jólét.