A katonai konfliktusokban a civilek életének megmentésére létrehozott menekültügyi intézmény egyre több vitát vált ki a modern világban. Mind a politikai, mind a közszereplők megpróbálják meghatározni a menedékjog megadásának legtisztább kritériumait, hogy egyrészt segítsenek a konfliktusok potenciális áldozatainak, másrészt pedig a befogadó országok lehetőségeinek figyelembevétele érdekében.
Használati útmutató
1
A menekültek a katonai konfliktusok kitörése óta léteznek. Fokozatosan, a bürokratikus eljárások bonyolulásával és a határellenőrzés szigorításával vált szükségessé különleges státus létrehozása azoknak az embereknek, akik egy másik országban menekülést keresnek az üldöztetésből. Még a II. Világháború előtt néhány világállam külön vízumot adott ki a zsidók számára, akiket a náci Németország koncentrációs táborba küldésével fenyegettek. A menekültekkel kapcsolatos egységes rendszer és nemzetközi kötelezettségek azonban nem léteztek. Az ENSZ csak az ötvenes években fogadott el menekültügyi egyezményt, amely szerint az üldöztetés vagy életveszély miatt elhagyta az országot, és menekültként elismert személyt nem lehet visszaküldeni arra az országba, ahonnan elmenekült.
2
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a menekült státus egyre homályosabb kategóriává válik. Nemcsak politikai okokból, hanem gazdasági és akár éghajlati okokból menekültté is válnak. Ugyanakkor a fejlett országok egyre inkább menekültként álcázott illegális bevándorlás helyzetével szembesülnek - egyre több a fejlett országokból származó ember, aki más módon nem tud érkezni a kívánt országba, illegálisan vagy turisztikai vízummal érkezik és menekült státuszt kér, még ha és a hazában nincs valódi veszély.
3
Az ilyen vándorlás elleni küzdelmet különféle módszerekkel hajtják végre. Számos ország szigorítja a menekültekre vonatkozó kritériumokat - több bizonyítékot kell szolgáltatniuk arról, hogy életüket valóban veszélyeztetették.
Más államok, például Franciaország, megpróbálják felgyorsítani a menekültek okmányainak feldolgozását. Az a tény, hogy az üldöztetés elől menekülők ellátása leggyakrabban az elfogadó ország vállára esik. Ezért az értékpapírok gyorsabb áttekintése segíthet az államnak pénzt megtakarítani, és hozzájárul a valódi menekültek gyorsabb integrációjához.
A harmadik módszer a puffer országok használata. Például 2013-ban Ausztrália megállapodást kötött a szomszédos Pápua Új-Guineával, hogy az összes Ausztráliába érkező menekült oda menjen, és közvetlenül Új-Guineába menedéket keressen.
4
A hamis menekültek problémája mellett az a tény is, hogy növekszik az országában valóban veszélyeztetett emberek száma. Ezért a menekültprobléma megoldása érdekében az ENSZ békefenntartási erőfeszítéseket folytat, igyekszik normalizálni a katonai konfliktusokkal küzdő országok helyzetét. Megállapíthatjuk azonban, hogy a menekültek számának valódi csökkenése csak a legszegényebb országok életszínvonalának emelkedésével és a totalitárius és autoritárius rendszerek távozásakor várható.
