A modern időkben lehetetlen elképzelni az ünnepi húsvéti asztalot húsvéti sütemények és húsvét nélkül. Manapság csak kevés ember gondolja ennek a húsvéti étkezésnek a szimbolikus jelentését. A kereszténység első évszázadában azonban a hívõk eszébe jutottak, hogy honnan származik a húsvéti sütemények és a húsvét készítésének hagyománya.
A Szent feltámadás ünnepét a kereszténység első évszázadától ünnepélyesen ünnepelték annak ellenére, hogy a hívõket a római hatóságok üldözték. A keresztények valódi ünnepi ünnepet készítettek otthon. Az asztal közepére kenyeret mindig tettek. Ez az Úr Jézus Krisztus jelenlétének szimbolikus jele volt.
Később, amikor a keresztények nyíltan isteni szolgálatokat tudtak folytatni az egyházakban, a húsvéti artók készítésének hagyománya belépett az egyházi liturgikus életbe (az artokat jelenleg a húsvéti ünnepre sütik). Artosy szimbolizálta Krisztus figurális jelenlétének ősi hagyományát az első keresztények otthonában, akik húsvétot ünnepelték. Arthoszt a Világhét végén szentelték fel és osztották el a hívõk számára. Ez most történik az ortodox egyházakban.
Amikor az a gondolat, hogy a család kicsi egyház, bekerült a keresztény világképbe, a hívõk egyszerűen nem hagyhatták el ezt az otthoni egyházat "artosz" nélkül. Tehát volt hagyomány sütni sütemények formájában süteményeket, mint artos. Így a húsvéti torta a keresztények diadalának a Krisztus feltámadásának ünnepén egyfajta szimbóluma volt. Ez a húsvéti élvezet a világ Megváltójának láthatatlan közelségét szimbolizálta.
A Húsvét készítésének ősi története is van. Jelenleg ez a termék túrós tömeg, egyfajta hosszúkás piramis formájában. Ezt a formát a Krisztus sírjának emléke határozza meg. Annak ellenére, hogy az ősi időkben a zsidók barlangokban temették népüket, a keresztények elméjében a Szent Sír valamilyen sírja alakult ki. Így a Húsvét emlékeztette a Szent Sírot, ahonnan a dicsőséges Krisztus feltámadásának fénye megvilágított. Jelenleg maga a húsvét feltétlenül díszítve van a „ХВ” betűkkel, ami azt jelenti, hogy Krisztus feltámadt.
