A nyári időszámítás időtartama Oroszországban volt érvényben 2011-ig, amelyet később a kormány megszüntett. De továbbra is megbeszélések folynak az éves Órák átadásának célszerűségéről.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/72/perevod-chasov-na-zimneeletnee-vremya-za-i-protiv.jpg)
A nyári időszámítás támogatói érvek
Tudományos szempontból csak a nyári időszámítás felel meg helyesnek, az úgynevezett téli idő pedig a szokásos idő. A nyári időszámítási idő egy olyan idő, amely egy órával eltolódik a zónaidejhez viszonyítva. Az óra célja a nappali órák racionálisabb felhasználása, és ennek következtében a megvilágításban elért energiamegtakarítás.
A legtöbb ország nem használja a nyári időszámítást. 2012-ben 161 ország tartozott hozzájuk. A fennmaradó 78 ország szezonális időváltozást alkalmaz. Ez az eloszlás nagyrészt annak köszönhető, hogy a kezek nyári időszámításra való váltása sok szélességi fokon nem praktikus, ahol a nyári időszámítás nem változik az év során.
Mindenki, aki az órák cseréjéhez való visszatérés mellett foglal állást, leginkább a legfontosabb érvet idézi az ő javára - az áramfogyasztás csökkentésének elősegítésére. Ennek egyik mellékhatása a környezeti terhek csökkentése, a természeti erőforrások megőrzése. Néhányan a nyári pluszokhoz hozzáteszik a közúti balesetek csökkenését, a bűncselekmények számának csökkenését, a turizmus jövedelmezőségének növekedését és az időbeli referencia harmonizációját a környező országokkal.
Érdemes megjegyezni, hogy nincs egyértelmű megerősítés arról, hogy megtakarítható-e az energia az óra mai napra történő átvitele révén. Például a RAO UES becslése szerint az éves megtakarítás 4, 4 milliárd kWh. Így minden orosz 60 rubelt takarított meg évente.
Az amerikai és más orosz kutatók a megtakarításokat 0, 5-1% -ra becsülik. Az Egyesült Királyság tudósai azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a kapcsoló éppen ellenkezőleg növeli az áramfogyasztást. Ennek oka a légkondicionálás és fűtés iránti növekvő igény.