Az emberek a kormány negyedik ágát hívják. És ez nem hétköznapi. A média útján alakul ki a közvélemény. Sok elmélet és hipotézis létezik a média közönségre gyakorolt hatásáról.
![Image Image](https://images.culturehatti.com/img/kultura-i-obshestvo/30/pochemu-smi-pripisivayut-manipulitivnuyu-funkciyu.jpg)
A média manipulálhatja a közönséget bizonyos helyzetekben, amelyek leggyakrabban jelentős politikai, gazdasági vagy vészhelyzeti eseményekhez kapcsolódnak. Egyébként a közönség és a média interakciója kétirányú folyamat.
A média mint a közönségre való korlátlan befolyásolás eszköze
A média néha a legteljesebb mértékben befolyásolja az embert. Ezenkívül a befolyás negatív és pozitív is lehet. Három elmélet létezik a média erőteljes hatásáról az emberek gondolataira.
Az első „varázslatos golyónak” nevezett elmélet összehasonlítja a médiából származó információkat egy golyóval, amely gyorsan hat az emberre. Ez a hatás kritikus hírek közvetítésével érhető el. A példa nagyon népszerű, amikor 1938-ban az Egyesült Államok rádiójában először elolvasta a világok világháborúját, és sokan valódi hírnek tekintették a szöveget, ami pánikhoz vezetett.
A második elmélet a propagandaról szól. A propaganda három árnyalatú: fehér, szürke és fekete. A fehérek célja a káros információk elnyomása, míg a feketék ellenkezőleg a terjesztése. A szürke propaganda egy közbenső jelenség, amely egyúttal el is fojthatja és terjesztheti a hamis ötleteket, a rá ruházott feladatoktól függően.
A harmadik elmélet a közvélemény média cenzúráján alapuló kialakulására épül.
E három elmélet tükrözi az emberek érzelmeinek és tudatának leghatékonyabb módját.
A média mint a közvélemény korrektora
Nem minden ember, és nem minden körülmények között van teljesen alárendelve a média befolyásának. Sokaknak meg kell vitatniuk a kapott információkat másokkal, meg kell tudniuk, mit gondol egy jelentős közszereplő erről a kérdésről, hogy az információ mennyiben felel meg életképüknek.
Az információk megértésében fontos szerepet játszik az ember végzettsége és érdeklődése a tárgyalt jelenség iránt. Szintén jelentős az érzékenység szintje és az a hajlandóság, hogy mások irányítsák őt, vagy megoldjanak neki feladatokat.
Van egy tenyésztési elmélet, amely a televíziós képeknek a valóságba történő átvitelét foglalja magában. Az elmélet szerint az a személy, aki sokat néz TV-t, hajlamos az életet a képernyő keretein belül érzékelni. Ha az egyén szereti a bűncselekményeket, akkor valószínűleg magas szorongással és nagy elvárással rendelkezik, hogy meggyilkolják vagy elrabolják. Ez a hatás leggyakrabban az alacsony iskolai végzettséggel és közepes önértékeléssel járó emberekre gyakorolható.