Egy társadalom akkor tekinthető demokratikusnak, ha politikai szabadságokat biztosít, ideértve az állam által garantált jogot a politikai egyesületekben való részvételre. Az állampolgárok meg tudják védeni jogaikat és részt vehetnek a hatalmi harcban, ha egyesítik magukat a politikai mozgalmakba vagy pártokba.
Mi az a politikai mozgalom?
A társadalom nem homogén emberek tömege. Különböző társadalmi csoportok léteznek, amelyek különböznek egymástól a közéletben és alapvető érdekeikben. Az embercsoportok és a jelenlegi kormány interakciója gyakran ellentétes érdekek összecsapásához vezet. A tömegek nyilvános tevékenységének egyik célja a jogaik és szabadságaik védelme, véleményük kifejezése és a közrend befolyásolása. Ezeket a trendeket a politikai mozgalmak hajtják végre.
A politikai mozgalom a polgárok önkéntes formációja, amely hatalmas és az alapját alkotó emberek kezdeményezésére jön létre. A mozgalom célja az, hogy közös célokkal összehozza az embereket. Ez lehet a békéért vagy az ökológiáért folytatott küzdelem, a fegyverkezési versennyel szembeni ellenállás, az ország nemzeti érdekeinek védelme vagy a kulturális identitás megőrzése.
Manapság a világ sok demokratikus országában több mint száz mozgalom működik, amelyek közül néhány az emberi jogok védelme vagy a környezet megóvása mellett áll. A politikai mozgalmak jellemzően társadalmi összetételükben változatosak és spontán önkormányzatra épülnek. A politikai mozgalomban való tagság általában nem biztosított. Az irányítást egy választott testület végzi, amely kollégiális alapon jön létre.
A politikai mozgalmak tevékenységei sokféle intézkedésből állnak. Lehet, hogy gyűlések, menetek, pikettek, aláírások gyűjtése kezdeményezés támogatására szolgálnak. Egy ilyen mozgalom politikai jellege a hatóságok döntéseinek befolyásolására irányuló vágyhoz kapcsolódik.
