Az utóbbi időben egyre több ember szerte a világon érdekli a marxizmust. Marx, Engels és Lenin által a társadalomról, a politikáról és a gazdaságról kialakított nézetrendszer természetesen tartalmaz bizonyos ellentmondásokat. De ugyanakkor elegendő harmóniával és logikai indokolással rendelkezik.
A marxizmus három forrása
A marxizmus társadalmi-politikai, gazdasági és filozófiai nézetek rendszere, amelyet először Karl Marx és Friedrich Engels állított fel, majd Vladimir Lenin fejlesztett ki. A klasszikus marxizmus tudományos elmélet a társadalmi valóság forradalmi átalakulásáról, a társadalom fejlődésének objektív törvényeiről.
Marx elmélete nem a semmiből merült fel. A marxizmus forrása a klasszikus német filozófia, az angol politikai gazdaságtan és a francia utópiai szocializmus volt. Miután elvette az összes legértékesebbet ezekből az áramlatokból, Marxnak és legközelebbi barátjának, valamint a parancsnoknak, Engelsnek sikerült elkészítenie egy olyan tant, amely következetességét és teljességét még a marxizmus lelkes ellenfelei is elismerik. A marxizmus egyesíti a társadalom és a természet materialista megértését a tudományos kommunizmus forradalmi elméletével.
A marxizmus filozófiája
Marx nézete Feuerbach materialista filozófiájának és Hegel idealista logikájának hatására alakult ki. Az új elmélet alapítójának sikerült leküzdenie Feuerbach korlátozott nézeteit, a politikai küzdelem jelentőségének túlzott elmélkedését és alábecsülését. Ezenkívül Marx negatívan reagált Feuerbach metafizikai nézeteire is, aki nem ismerte fel a világ fejlődését.
A természet és a társadalom materialista megértéséhez Marx hozzátette Hegel dialektikus módszerét, megtisztítva azt az idealista héjaktól. A filozófia új tendenciájának, a dialektikus materializmusnak nevezett körvonalai fokozatosan kialakultak.
Marx és Engels ezt követően a dialektikát kiterjesztette a történelemre és más társadalomtudományokra.
A marxizmusban a gondolkodás és a lét kapcsolatának kérdését egyértelműen a materialista álláspontok alapján oldják meg. Más szavakkal: a létezés és az anyag elsődleges, a tudatosság és a gondolkodás csak a speciálisan szervezett anyag függvénye, amely a fejlődés legmagasabb szakaszában van. A marxizmus filozófiája tagadja egy magasabb isteni esszencia létezését, nem számít, milyen ruhát viselnek az idealisták.
A marxizmus politikai gazdaságossága
Marx fő tevékenysége, a Főváros, gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Ebben az esszében a szerző kreatív módon alkalmazta a dialektikus módszert és a történelmi folyamat materialista koncepcióját a kapitalista termelési módszer tanulmányozására. Felfedve a tőkén alapuló társadalom fejlődésének törvényeit, Marx meggyőzően bizonyította, hogy a kapitalista társadalom összeomlása és a kommunizmussal való felváltása elkerülhetetlen és objektív szükségesség.
Marx részletesen tanulmányozta a kapitalista termelési módban rejlő gazdasági alapkoncepciókat és jelenségeket, ideértve az árucikk, a pénz, a csere, a bérleti díj, a tőke és a többletérték fogalmát. Az ilyen mélyreható elemzés lehetővé tette Marx számára, hogy számos következtetést vonjon le, amelyek nemcsak azok számára fontosak, akiket egy osztály nélküli társadalom felépítésének ötlete vonz, hanem a modern vállalkozók számára is, akik közül sokan megtanulják kezelni a tőkét a Marx könyve, mint eszköz segítségével.
